Az Új Széchenyi Terv tudomány, innováció kitörési pontjaihoz szorosan illeszkedik a felsőoktatás, a pedagógusképzés szakmai megújítása. Már Adam Smith-től, de még inkább T. W. Schultz-tól (aki 1979-ben Nobel-díjat az emberi beruházás és a fizikai tőkeképződés összefüggéseinek feltárásáért) tudjuk, hogy az emberi tudás meghatározó az országok gazdasági teljesítményében. Így az emberi erőforrások fejlesztésének kutatása az elmúlt évtizedekben felerősödött, és mára az emberi erőforrás fejlesztésének három fontos területét jelölhetjük meg:
· a fiatalok szervezett nevelése-oktatása,
· a munka közbeni tudásszerzés,
· az önálló tanulás, művelődés.
Az is tapasztalati tény, hogy az első meghatározó a másik két fejlesztő területre is, így a köznevelés-közoktatás teljesítménye hosszú távon hat a gazdasági teljesítményre. A jelenlegi közoktatás-köznevelés hatékonyságát mérő vizsgálatok (PISA, kompetenciamérés) komoly problématerületeket jeleznek nálunk, amelyek kiemelten fontossá teszik a pedagógusképzés és továbbképzés szakmai fejlesztését.
A konferenciát prof. dr. Faragó Sándor rektor nyitotta meg, kiemelve a Nyugat-magyarországi Egyetemen a pedagógusképzés stratégiai szerepét a pedagógusképzés teljes vertikumában.
A projektnyitó konferencia részletesen foglalkozott a régiónkban, a Nyugat-magyarországi Egyetem négy karán és a Széchenyi István Egyetemen folyó pedagógusképzés szakmai fejlesztéseinek terveivel, összhangban az uniós fejlesztésekkel és az országos oktatáspolitika irányaival.
Dr. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója az OFI koordináló szerepéről és a kutatásfejlesztés országos összehangolásáról tartott tájékoztatót a pedagógusképzés területén. Fontos, hogy a pedagógusképzést támogató szolgáltató és kutató hálózat (hat vidéki és két budapesti központtal) egymást erősítve, a források leggazdaságosabb felhasználásával tevékenykedjen a pedagógusképzés fejlesztéséért.
Dr. Iker János főigazgató a Nyugat-magyarországi Egyetemen megvalósuló szakmai fejlesztésekről beszélt, amelyben négy fontos feladatot emelt ki: a regionális pedagógusképző központ létrehozását, a pedagógusképzés és a köznevelési igények összehangolását, a kutatásra és a gyakorlatra egyaránt építő képzés kialakítását és egységes protokollok és módszertani sztenderdek kialakítását a két érintett egyetemen és a partnerintézmények körében. A szakmai fejlesztéseket négy fő területhez kapcsolódó kutatásokkal alapozzák meg, melyek a köznevelés problématerületeihez kapcsolódnak. Meghatározó területeik a mérés-értékelési rendszer alkalmazására, a probléma alapú tanítás-tanulás köznevelésben és pedagógusképzésben való alkalmazására, a tehetségfejlesztésre, valamint a pedagógus kompetenciák és attitűdök fejlesztésére vonatkoznak. A kutatások eredményei alapján fejlesztések készülnek, amelyek a képzők képzésén keresztül bekerülnek valamennyi karon a pedagógusképzésbe és a pedagógusok továbbképzési rendszerébe Nyugat-Dunántúlon.
Az egyes karokon a központi programhoz kapcsolódó helyi fejlesztésekről Horváthné dr. Molnár Katalin elnök-rektorhelyettes (Savaria Egyetemi Központ), Dr. Katona György dékán (Benedek Elek Pedagógiai Kar), Dr. Poór Zoltán intézetigazgató (Apáczai Csere János Kar) és Dr. Mészáros Attila koordinátor (Széchenyi István Egyetem) tartottak előadásokat.
A programban folyamatos fejlesztő munkát végez másfél éven át több mint hatvan egyetemi oktató, kutató és gyakorlati szakember.
A konferencián részt vett Rádli Katalin, az EMMI felsőoktatási főosztály vezető-helyettese, aki a projekt országos vonatkozásáról beszélt a rendezvényt követő sajtótájékoztatón. Kiemelte: a régiók a felsőoktatásban szükséges kutatásokat együttműködésben hozzák létre. Arra a kérdésre, hogy miként találkozhat ez a projekt az iskolákkal a megváltozott fenntartói helyzetben – miután a köznevelési intézmények az önkormányzatoktól állami fenntartásba kerültek – azt felelte: az iskolák nem feltétlenül a KLIKK-en keresztül, hanem közvetlenül elérhetők.