A gyerekek ötöde nem érti, amit olvas.
Az írástudatlanság elleni küzdelem világnapját egy héttel az iskolakezdés után tartották Magyarországon. Sajnos a számok nem túl kedvezőek, a magyar lakosságnak ugyanis a 20-30 százaléka funkcionális analfabéta – írja a hvg.hu.
A lap szerint az iskolába járó gyermekek ötöde nem érti amit olvas, de a felnőtteknél ez az arány még ennél is rosszabb.
A szakértők szerint minden a családban dől el, hiszen a Magyar Olvasás Társaság elnöke, Nagy Attila szerint az olvasásra is igaz a kodályi tétel, mely szerint a zenei képzésnek már 9 hónappal a születés előtt meg kell kezdődnie. Optimális esetben az édesanya már magzati-és csecsemőkorban énekel, verseket mond és beszél a babával.
Az olvasási nehézség vagy a kifejezett érdeklődés tehát főként a családi háttértől függ, hogy hogyan kommunikálnak egymással és a gyerekkel a szülők és hozzátartozók. Szakemberek megállapították, hogy a diszlexiával küszködő gyermek mögött sokszor a hadarva beszélő, szűkszavú nevelő áll.
Ebbe kapcsolódik be később az iskola, ahol az igazgató beállítottsága, a tantestület felkészültsége is meghatározó abban, hogy a diákok mennyire lesznek hajlandóak olvasni, majd értelmezni az olvasottakat. Egy nemzetközi vizsgálat szerint például 14 ponttal dobja meg a gyerekek képességeit csupán az, ha van az iskolának saját könyvtára.
Az sem mindegy, hogy a gyermek mit olvas. Egyes irodalomtanárok véleménye szerint ugyanis a kötelezőolvasmányoknak nincs semmi értelme, ráadásul elavultak is. Az a lényeg, hogy a gyermeket érdekelje az olvasott könyv.
A könyvekkel való személyes kapcsolat sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint ahogy azt az egyre digitalizálódó világban gondolnánk – mondja Nagy Attila. A könyv kötése, betűtípusa, az oldalak lapozása is már olyan plusz agyi tevékenységet generál, ami a képernyőn keresztül lehetetlen.
Kikerülhetetlen a számítógép az információs társadalmunkban, ám a szövegek értelmezésében nem segít. Nagy Attila szerint az egyetemeken készült kutatások is bizonyítják, hogy jobb eredményt érnek el azok a diákok, akik jegyzetelnek az órán, mint azok, akik kizárólag a laptopjukban bíznak.
Az eredeti cikk itt olvasható.