Hirdetés

Mennyi béremelést is követelnek az elégedetlen pedagógusok?

2016.02.19. 10:14

Egyáltalán: mennyit kaptak 2010 óta?

Hirdetés

Álláspontok, kommentár nélkül.


A pedagógusok sztrájkbizottsága által megfogalmazott 25 pontból három - a kötelező óraszámok csökkentése, az órakedvezmény visszaállítása és a minőségi munkavégzésért járó pótlék - összesen mintegy 18 százalékos bérnövekményt jelentene - mondta az oktatási államtitkár kedden sajtótájékoztatón Budapesten. Palkovics László hozzátette, hogy erről a 18 százalékról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben.

Mennyi béremelést is követelnek az elégedetlen pedagógusok?

Kifejtette: ha a jelenlegi 26 helyett 22 óra lenne a kötelező óraszám, akkor a különbözetet, a négy órát ki kellene fizetni, ami 15 százalékos bérnövekményt jelentene. A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítő pótlék további 2,5 százalékot tenne ki. Ehhez jönnének a különböző, például osztályfőnöki pótlékból adódó összegek. 

(MTI - Fotó: Máthé Zoltán)


Nahalka István oktatáskutató csütörtökön nyílt levelet tett közzé a blogján. Az alábbi megállapításokat ebből szemezgettük.

A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy a pedagógusok heti kötelezően ellátandó óráinak száma nem 26. Mint írja, a Köznevelési törvény egy gumiszabályt tartalmaz: egy pedagógus heti kötelező óráinak száma 22 és 26 között kell, hogy legyen. 

Egy józan becslés szerint valahol 24 és 25 között lehet ez az érték. Vagyis máris nem 18 százalékról van szó. Az arány (kerekítve) 9 és 14 százalék között lehet. 

Nahalka emlékeztet: egy pedagógus nem csak tanórát tart, más feladatai is vannak, vagyis legföljebb az egész bérének a kötelező órák megtartására vonatkozó hányadát szabad itt figyelembe venni a számítás során, ennek a hányadnak az adott százalékkal való növekedéséről van szó. Ez azt jelenti, hogy a fent kiszámolt 9-14 százaléknál is kisebb arányt kapunk.

A szakszervezet követelései között, de valójában minden az elmúlt hetekben napvilágot látott követelésrendszer pontjai között ott van egy hallatlanul fontos elem: a tanulók terheit, és ennek keretében az óraszámaikat is jelentős mértékben csökkenteni kell. Vagyis azok a bizonyos túlóradíjas órák, amelyeknek a számát a kormány és az oktatáspolitika képviselői Nahalka szerint hibásan 4-ben határozták meg, s ami valójában 2-3 lehet, nem is léteznének, hiszen ha a követelések teljesülnek, akkor ezek az órák a változtatások folyamatában eltűnnek.

"Az Önök kommunikációjában az is nagyon fontos szerepet kap, hogy a rendszerváltás óta nem volt akkora fizetésemelés, mint amit az Önök kormánya adott a pedagógusoknak. [...] A Medgyessy kormány az Önökénél nagyobb arányú béremelést hajtott végre, ezt a hozzáférhető adatok meggyőzően bizonyítják" - fejtegeti az oktatáskutató.

Mennyi béremelést is követelnek az elégedetlen pedagógusok?

Nahalka István. Fotó: 168 Óra / Kovalovszky Dániel

A 2010 óta adott béremelés értékelése során a szakember szerint a kormánypárti nyilatkozók "minden alkalommal elfelejtik a következő információkat megosztani a közönségükkel":

"A béremelkedés együtt járt a legtöbb korábban adott pótlék megszüntetésével. A tanóra helyettesítéseket az új rendszer egyéb, a heti óraszámtól függetlenül ellátandó feladatnak tekinti, miközben a pedagógusok, amikor valamelyik kollégájukat helyettesítik, az esetek döntő többségében nevelő, oktató munkát végeznek.

Önök, ahogy fent már részletesen szerepelt, megnövelték a heti óraszámot (csökkenő pedagóguslétszám mellett növekedett az ellátandó tanórák száma), ami nagymértékben növelte a pedagógusok terheit, vagyis az Önök által oly jelentősnek tartott béremelés részben az elvégzett munka növekedéséből adódott. Márpedig, ha valaki több munkát végez, mint korábban, és ezért nő a bére, azt nem kellene valami óriási kegynek, nagy vívmánynak tekinteni.

De ha nem emelkedtek volna az óraszámok, akkor is lett volna olyan része a bértömegnek, amely nem lett volna betudható valóságos növekménynek. Ugyanis amikor Önök megszüntették a heti kötelező 22 tanóra rendszerét, akkor elvették azoknak a pedagógusoknak a plusz bérét, akik 22-nél több órában tanítottak egy héten. Ez a plusz bér nyilván beolvadt a béremelésbe, vagyis a béremelésnek ez a része ismét nem tekinthető valóságosnak.

A béremelés különbözőképpen érintette a pedagógusokat. Nyilvánvaló az alkalmazott szabályok alapján, hogy azok a pedagógusok jártak rosszabbul, akik korábban külön feladatokat vállaltak, több diplomával rendelkeztek, és a tanítási feladatokból (több tanóra megtartásával) többet vállaltak. Önök a béremeléssel a minőségi pedagógiai munkát büntették.

Mennyi béremelést is követelnek az elégedetlen pedagógusok?

Illusztráció. Fotó: Szon.hu

Önök úgy hajtottak végre béremelést a közoktatásban, hogy közben befagyasztották a felsőoktatásban dolgozók, valamint a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak bérét a 2010-es szinten. Azt a pénzt, amit a teljes oktatási ágazat megfelelő béremelésére kellett volna fordítani, csak a közoktatásban dolgozóknak adták oda, hogy propaganda kampányaikban felnagyítva ezt a tényt igen nagynak tudják feltüntetni az emelés mértékét."


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Palkovics Lászlóval kedden megtartott sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy jelentősen nőttek a köznevelésre fordított források az elmúlt években. 

Konkrét példákat említve rámutatott: egy gyakornok besorolású, főiskolai végzettségű tanár 2011-ben 122 ezer forintot keresett, ami 2015-re 171 ezerre nőtt. Három-öt éves gyakorlattal bíró, egyetemi végzettségű pedagógus 2011-ben 135 975 forinttal számolhatott, ami 2015-re 227 035 forintra emelkedett. Egy már 18-20 év gyakorlattal rendelkező, egyetemi végzettségű pedagógus 2011-ben 172 882 forinttal, 2015-ben 283 794 forinttal számolhatott. 

(MTI)