A miniszterelnök napirend előtti, gazdasági akciótervét ismertető felszólalásával, illetve a frakciók értékelésével kezdődött az Országgyűlés munkája kedden.
Huszonkilenc pontos gazdasági akciótervet mutatott be Orbán Viktor
Huszonkilenc pontban sorolta fel a kormánya által javasolt intézkedéseket Orbán Viktor kormányfő kedden a parlamentben az első gazdasági akciótervet ismertetve.
A miniszterelnök napirend előtt közölte: a terv két fő gondolatra koncentrál, az új gazdasági rendszer kialakítására és a kölcsönös felelősségvállalás bevezetésére.
A új gazdasági rendszer kapcsán leszögezte: Magyarországnak a termelő kapitalizmusra kell koncentrálnia, és vissza kell szorítania a spekulatív kapitalizmust.
A kormányzati akcióterv hét intézkedést tartalmaz a jelentős adócsökkentés és az adózás egyszerűsítése érdekében - mondta.
A miniszterelnök tíz, úgynevezett kisadó eltörölését javasolta a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül.
Hangsúlyozta, az egykulcsos adózás és a családi elvű adózás rendszerét egyesítő előterjesztést fognak tenni. Orbán Viktor azt is indítványozta, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó esetében 16 százalékos legyen az adókulcs.
Az intézkedések között található a bankadó bevezetése. A bankok, a biztosítótársaságok és a pénzügyi lízingcégek a költségvetésbe való befizetésének mértékét emeljék 13-ról idén 200 milliárd forintra - mondta a kormányfő.
A miniszterelnök a Széchenyi-kártyaprogram kibővítéséről is szólt, azt 50 millió forintig emelnék fel, és lehetne beruházásra, pályázati önerő céljára is felhasználni.
Hozzátette: külön előterjesztést készítenek az Országgyűlés és az ország teljes nyilvánossága számára az európai uniós források radikális átrendezéséről a kis- és közepes vállalkozások javára.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az akcióterv támogatásáról biztosította a miniszterelnököt a fideszes képviselők nevében.
KDNP: a társadalmi igazságosság érvényesült
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a társadalmi igazságosság érvényesült a kormányfő által kedden a parlamentben meghirdetett első gazdasági akciótervben.
Harrach Péter azt mondta, sok érdeket fog sérteni a program a magyar társadalomban, de nem a kisemberekét. A pénzügyi egyensúly megteremtésében, a gazdasági talpra állításában mindenki vegyen részt, ne csak a kisemberek - szögezte le a KDNP-s politikus.
Ezt szolgálja - mint kifejtette - a hitelintézeti járulék növekedése, a bankok megadóztatása.
Megemlítette a magas végkielégítések megadóztatását célzó intézkedést, a fizetési plafon bevezetését az állami szférában, a bértömeg gazdálkodást és annak tizenöt százalékos csökkentését, illetve az igazgatóságok számának mérséklését.
LMP: neokonzervatív fordulatot hajt végre a kormány
A Lehet Más a Politika szerint a kormány neokonzervatív fordulatot hajt végre és szegényellenes politikát hirdetett.
Schiffer András frakcióvezető kedden a parlamentben a kormányfő gazdasági akciótervet ismertető beszéde után azt mondta, neokonzervatív fordulatot hajtottak végre, miközben nem ezt ígérték. Az adócsökkentés populizmusával jöttek elő, a kisebb állam demagógiáját folytatják - fogalmazott az ellenzéki politikus.
Akkor, amikor az egykulcsos adó tervével előállnak, nem mondják meg, hogy ez a politika a felső középrétegek egyoldalú kedvezményezéséről szól, a tervezett intézkedések cserben hagyják a szegényeket - mondta.
Azt is felrótta a kormánynak, hogy nem tette világossá, ha megfelelő költségvetési fedezet nélkül jelentenek be drasztikus adócsökkentést, az mivel fog járni a forint alapú hitelek kamatait illetően.
Jobbik: az akcióterv jó, de aknák és hiányosságok vannak benne
A kormány gazdasági akcióterve nagy részben jó, de vannak benne aknák és hiányosságok, és nem látják annak a hatásait - mondta a miniszterelnök által bejelentett intézkedésekre a Jobbik nevében reagáló Vona Gábor. Hozzátette, hogy ezért a Jobbik egy második akciótervet is javasol.
Közölte, hogy a jövő felé fordulás mellett mintha lenne egy kis feledni akarás is. Kételyként fogalmazta meg, hogy az elhangzottak mennyire voltak átgondolt gazdasági tervek és mennyire az elmúlt napok "felelőtlen megnyilatkozásai" által létrejött kényszerpálya eredményei.
Leszögezte, hogy Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke felelőtlen kijelentéseivel bajba sodorta Magyarországot. Megjegyezte, hogy emellett viszont az MSZP-é a felelősség azért, hogy a gazdaság a jelenlegi helyzetbe jutott.
Saját javaslataikról azt mondta, a kormány által adott akcióterv elnevezés jó, mert valóban akciótervre van szükség, de a jelenlegi bejelentések alkalmatlanok a kialakult gazdasági helyzet megoldására.
MSZP: a szocialista kormányok intézkedései is szerepelnek az akciótervben
A szocialista Mesterházy Attila szerint az Orbán Viktor által ismertetett gazdasági akciótervben számos olyan részlet szerepel, amelyeket a Bajnai-, illetve a Gyurcsány-kormányok is meghoztak intézkedésként, de akkor a Fidesz-KDNP azokat nem támogatta.
A frakcióvezető a kormányfő napirend előtti felszólalására válaszolva kijelentette azt is, hogy a kormánypártok másként látják a helyzetet, mint a hazai és külföldi pénzügyi, gazdasági szakemberek. Megjegyezte, miközben arról beszélnek, hogy a költségvetésben olyan hiányok vannak, amelyeket korrigálni kell, eközben a miniszterelnök nem beszélt arról, hogyan akarják tartani a hiányt és csökkenteni az államadósságot, miközben lemondanak bizonyos állami bevételekről.
Mesterházy Attila annak a véleményének adott hangot, hogy az elmúlt hetekben a kormány pártjai keresték az irányt, nem nagyon tudtak konkrétumokat mondani, "de élen jártak a válság előidézésében".
Orbán Viktor 29 pontja:
Az első javasolt intézkedés, hogy a cégek nyereség után fizetendő társasági adóját 19-ről 10 százalékra csökkentsék évi 500 millió forintos nyereség alatt. A következő lépés az egykulcsos családi jövedelemadó bevezetése, amelyre két év alatt állna át az ország úgy, hogy ennyi idő alatt 1,3 millió munkavállalót vonnak be az adórendszerbe, és ennyi idő alatt kivezetik a rendszerből az adójóváírás intézményét - folytatta.
"Ennek az adórendszernek mindenki nyertese lesz, az átállás pedig fokozatosan, a teherbíró képességnek megfelelő ütemben történik majd" - jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy így meg fog szűnni az, hogy az adórendszer hazugságra épül.
Hangsúlyozta, az egykulcsos adózás és a családi elvű adózás rendszerét egyesítő előterjesztést fognak tenni.
Orbán Viktor a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül tíz, úgynevezett kisadó eltörölését javasolta "egy mozdulattal".
A negyedik javaslat - folytatta -, hogy vezessék be az adórendszeren kívüli, adózás alá nem vont kereset fogalmát. Lehetővé tennék, hogy aki adózott jövedelemből másnak magánszemélyként munkalehetőséget biztosít, azután már a munkát végzőnek ne kelljen még egyszer adót fizetnie.
Ötödik intézkedésként jelentette be, hogy a vérszerinti egyenes ági rokonok közötti vagyonmozgás - élők és holtak között egyaránt -, az adózott jövedelemből való foglalkoztatás, valamint a gyermekekről való gondoskodás adózási szempontból kerüljön az állam hatókörén kívülre. Egyenes ági, vérszerinti leszármazott esetében államnak sem illeték-, sem adóbeszedés érdekében semmi keresnivalója nincs - mondta.
Hozzátette, azt a gondolatot javasolja elfogadásra, hogy "majd az adótörvény pontos szövegénél kialakítandó, a minden évi költségvetési helyzet ismeretében meghatározandó összeg erejéig" tekintsék úgy, hogy egy, kettő, illetve három gyermek után bizonyos munkával megkeresett jövedelem nem eshet állami elvonás alá.
Orbán Viktor bejelentette: azt is indítványozza, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó esetében 16 százalékos legyen az adókulcs.
Közölte: a hatodik pont azzal függ össze, hogy a beruházások során ma 51 engedélyt kell kérni, "ezeknek egyharmadát az állam, illetve a kormány eltörli".
A kormányfő hetedikként azt javasolta, hogy az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás jelenlegi feltételeit helyezzék hatályon kívül, és térjenek vissza a korábbira, amely kevésbé volt rossz, majd kezdjék meg egy új kialakítását.
Nyolcadik kezdeményezése a miniszterelnöknek az, hogy ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia; kilencedikként pedig azt indítványozta, hogy adják vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítéshez való jogot. Utóbbit nagy taps fogadta a Ház részéről, többen hangosan nevetni kezdtek.
A következő bejelentése az volt Orbán Viktornak, hogy fogadják meg a történelmi egyházak és karitatív szervezetek kérését, és tegyék újra áfamentessé az adományozást.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy javasolják: a kistermelők élelmiszertermelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeit jelentősen könnyítsék.
Tizenkettedikként említette a miniszterelnök a Széchenyi-kártyaprogram kibővítését, 50 millió forintig emeljék fel, és lehessen beruházásra, pályázati önerő céljára is felhasználni.
Külön előterjesztést készítenek az Országgyűlés és az ország teljes nyilvánossága számára az európai uniós források radikális átrendezéséről a kis- és közepes vállalkozások javára.
Az állam 120 milliárd forintot takarít meg "saját magán"; Orbán Viktor ezzel kapcsolatban négy intézkedést sorolt fel: költségstop az állami és költségvetési intézményekben, a közszféra bérkiadásainak átalakítása, a költségvetési kiadások felülvizsgálata az alapoknál és a tárcáknál, külső megbízások és feladatkiszervezések teljes körű felülvizsgálata.
A miniszterelnök azt is javasolta - annak érdekében, hogy véget érjen az pazarlás és az a korábbi igazságtalanság, amelyben a kormányzás minden terhet az emberekre próbált hárítani -, hogy a hatvan napon túli végkielégítések és egyéb, béren felüli juttatások - mint szabadságmegváltás, titoktartási pénz - a költségvetési szférában legyenek megadóztatva 98 százalékkal.
A fenti elv alapján említett további hét pont között szólt arról, hogy havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafont vezessenek be az állami költségvetési szférában, beleértve ebbe a Magyar Nemzeti Bankot is.
Folytatásképpen elmondta: az állami vagyonkezelés területén át kell térni a bértömeg-gazdálkodásra, és közölte, elrendeli a bértömegcsökkentés legalább 15 százalékos mértékét, ami 48,2 milliárd forintos megtakarítást jelent. Ez azt is magába foglalja - fűzte hozzá -, hogy az állami vállalatoknál jelenleg működő száz igazgatóság számát tízre csökkentik, így a testületek létszáma 319 főről 60-ra csökken; a 636 felügyelőbizottsági helyből pedig 450 marad.
Huszonegyedik pontban javasolta, a pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét még idén csökkentsék 15 százalékkal.
Mint mondta, költségvetési felügyelőket küldenek ki a jelentős mennyiségű közpénzzel gazdálkodó intézményekhez, köztük azokhoz is, amelyek eddig intézményi autonómiát élveztek.
A huszonharmadik pontként bejelentette: teljes telefon-, bútor-, gépkocsi-vásárlási és -csere stopot rendelnek el a közszférában.
Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozását is bejelentette Orbán Viktor, hogy a bedőlt hitelek miatt a lakások ne kerüljenek ki a korábbi tulajdonosok kezéből.
A huszonötödik intézkedés a bankadó bevezetése: a bankok, a biztosítótársaságok és a pénzügyi lízingcégek a költségvetésbe való befizetésének mértékét emeljék 13-ról idén 200 milliárd forintra - javasolta a kormányfő. Ezzel összefüggésben bejelentette: a kormány tárgyalásokat kezdeményez a bankokkal, képviselőivel, hogy a "bankadót" milyen adóalapra vetítsék ki, milyen arányú legyen a megosztása a bankok, biztosítók, lízingcégek között. Közlése szerint a bankadót három évre vezetnék be, és ennyi idő alatt vezetnék ki a rendszerből, ennek lépéseiről meg kell állapodni a kormánynak és a bankrendszernek.
Orbán Viktor végezetül négy intézkedést jelentett be, amelyek - mint mondta - a szociális biztonságot szolgálják.
Ezek között említette, hogy a kormány meg akarja állítani a lakáscélú devizahitelek terjedését, ezért azt javasolja, hogy a jövőben jelzálogbejegyzés csak forint alapú lakásvásárlási hitel esetén legyen engedélyezhető.
Kezdeményezte továbbá: vezessék be a másodlagos élelmiszer-vizsgálatot, hogy "ne áramolhasson be Európa élelmiszer-hulladéka akadálytalanul Magyarországra".
Az utolsó két pont között Orbán Viktor felkérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy a közüzemi díjak emelésére rendeljen el moratóriumot, és kezdeményezzen tárgyalást az ármegállapítás új rendszeréről az érintett vállalkozásokkal.
Végül közölte: a kormány 2010. december 31-ig meghosszabbítaná a kilakoltatási moratóriumot, és egyúttal tárgyalásokat kezdeményez az adósok és a hitelezők között a bajba jutott lakáshitelesek jövőjének rendezéséért. Ezzel kapcsolatban elmondta, tudomása van arról, hogy a hitelező intézetek nem támogatják ezt az előterjesztést.
Szólt arról, hogy elmaradt az a vita, hogy a lakáshitelek esetében a jelzálog-intézményt milyen felfogásban akarják érvényesíteni Magyarországon: angolszászban vagy kontinentálisban. Előbbi szerint semmi akadálya, hogy a bajba jutott kölcsönfelvevőt kitegyék a lakásából, míg utóbbiban ez nem szokás.
Ezért azt javasolta, folytassák le a vitát: ebben a kabinet azt az álláspontot fogja képviselni, hogy a kontinentális megközelítést teremtsék meg az országban.