Pódiumbeszélgetést tartottak hétfő este Berlinben a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) korábbi elemzéséről, amelyben a tekintélyes kutatóintézet a német sajtó Magyarországról szóló tudósításait elemezte.
A még a nyáron bemutatott elemzés szerint a tudósításokból "torz kép" bontakozik ki, amelyet a német politikai közélet "egyre inkább magáévá tesz", holott "Magyarország továbbra is szabad és demokratikus jogállam, amelyben a sajtó nem szenved cenzúrától, az igazságszolgáltatás intézményi függetlensége adott, az Orbán-kormány pedig nem támogatja az antiszemitizmust".
Az elemzés körüli németországi és magyarországi vitákhoz kapcsolódott a DGAP pódiumbeszélgetése is, amelyen az intézet Magyarországgal foglalkozó kutatócsoportjának elnöke, Klaus von Dohnanyi egykori német szövetségi oktatási és tudományos miniszter, volt hamburgi főpolgármester, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa kiemelte: kiáll az anyag valamennyi megállapítása mellett, és igen sok tényadat alapján tudja igazolni azokat.
Hangsúlyozta: beigazolódott, hogy a Magyarországgal szemben megfogalmazott "általánosító" kritika nem megalapozott.
"Lehet nem szeretni Orbánt, de ettől még nem kell lejáratni" - jelentette ki.
Hozzátette: sok mindent lehet kritizálni, de ezt más országokkal kapcsolatban is meg lehet tenni. A németországi menekültellenes gyújtogatásokra utalva megjegyezte: "nem láttam, hogy Magyarországon menedékkérők befogadására előkészített épületeket, házakat gyújtogatnak, pedig biztosan láttam volna, ha történik ilyen, hiszen a sajtó mindenről beszámol".
Orbán Viktor a Parlamentben szeptember 21-én. Fotó: Bruzák Noémi (MTI)
Tobias Zech, a bajor konzervatív CSU parlamenti (Bundestag) képviselője, az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének tagja a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok magyarországi érvényesüléséről folytatott ET-vizsgálatra utalva egyebek között kiemelte, hogy Magyarország demokratikus és szabad ország.
Hozzátette: ami a közéleti, parlamenti viták hangnemét illeti, nem szabad elfelejteni, hogy a demokratikus keretek megteremtése után 25 évvel Németországban sem voltak annyira visszafogott hangvételűek a viták, mint most.
A környezet, a kontextus jelentőségéről szólva hangsúlyozva, hogy küzdeni kell a Jobbik ellen. Úgy vélte, ennek a küzdelemnek a szükségessége is oka lehet annak a politikai stílusnak, amelyet Németországban "nem értünk, vagy gyakran talán nem akarunk érteni".
Tobias Zech kiemelte: "Magyarország szabad, demokratikus ország Európa közepén, és Németország partnere, az együttműködést pedig az aktuális viták révén az eddiginél is jóval szorosabbá kell tenni".
Niels Annen, a szociáldemokrata párt (SPD) Bundestag-frakciójának egyik vezető külpolitikai szakpolitikusa egyebek között elmondta: a DGAP kutatási jelentéséről az az érzése támadt, hogy olyan, mintha egy kormány megrendelésére készült volna arculatjavítási céllal, és mintha egy "egyoldalú, politikai dokumentumról" lenne szó.
Kiemelte, hogy a német sajtó nemcsak a Magyarországról szóló tudósításokban pontatlan, hanem például a Bundestag vitáiról beszámolva is követ el tévedéseket. A DGAP kutatása viszont azt sugallja, mintha a más országokról, más vitákról szóló sajtóbeszámolók "semlegesebbek, méltányosabbak" lennének, és "jobban alá lennének támasztva tényekkel".
Georg Paul Hefty, a Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori rovatvezetője hangsúlyozta, hogy egyetért a DGAP kutatásának valamennyi követeztetésével. Egyebek között kifejtette: a Magyarországról kibontakozott kép torz vonásainak okai között van az is, hogy a német sajtóvállalkozások olyan tudósítókat küldenek Magyarországra, akik nem tudnak magyarul, ez pedig más országokkal kapcsolatban nem fordul elő.
A DGAP rendezvényén nagyjából 60 érdeklődő, köztük diplomaták és kutatók vettek részt.
Az intézet Magyarország a médiában 2010-2014 - Kritikai észrevételek a sajtótudósítások kapcsán című kutatási programjának összefoglaló jelentésében egyebek mellett az áll, hogy "mivel a tudósításokban sokszor hibák, kihagyások és politikai elfogultság keveredik, nem derül ki belőlük, hogy egyrészt mennyiben sértik meg valójában a magyarországi folyamatok az európai demokratikus alapértékeket, másrészt melyek azok a jelenségek, amelyek csupán eltérnek például a Németországban megszokott viszonyoktól".
A megszokottól eltérő jelenségeket nem lenne szabad "sem antidemokratikusnak, sem az európai értékekkel szembenállónak bélyegezni, hanem az állami szuverenitás elvét tiszteletben tartva el kellene fogadni őket" - hangsúlyozták.