Orebic és környéke: Dél-Dalmácia íze

Horvátország déli csücskét nyilván az emberi szem kényeztetése végett teremtette a jóisten. Dél-Dalmácia Peljesac-félszigetén levő Orebic nevű településen és környékén elidőzve erről az alapigazságról könnyen meggyőződhetünk. És ha már egyszer olyan messze megyünk, érdemes körüljárni a vidéket. Tapasztalatok és részletek, árak.

Sok az autópálya, de Dél-Dalmácia még odébb van

Bár a horvátok sorban adják át az újabb autópálya-szakaszokat, azért Dél-Dalmáciába utazni autóval még mindig kaland. Ám Horvátország déli csücske olyannyira szép, hogy megéri akár egy egész napot is áldozni az odautazásra.

Baráti társasággal éjjel kettő órára beszéljük meg az indulást, hogy úti célunkon, a Peljesac-félszigeti Orebicen időben el tudjuk foglalni szállásunkat.

Az elmúlt évek forgalmi helyzete alapján nem sok jót vártunk az útviszonyoktól, de az elején igen kellemesen csalódtunk. Letenyénél átlépve a magyar határt, röpke három és fél óra alatt már Zadar magasságában autóztunk. És itt most álljunk meg egy pillanatra. Azzal ugyanis, hogy megépült az autópálya (közben már Splitig tartó szakaszt is átadták), nekünk magyaroknak igen közel került a tengerparti nyaralás, akár egy hosszú hétvégére is érdemes leruccanni így. Nem kétséges, hogy ebben a viszonylatban mennyire lesznek sikeres az idei vagy akár az ezt követő szezonok a Balatonon. A horvát árak ugyanis nem sokkal drágábbak a balatoniaknál, különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük, hogy – a Balatonnal ellentétben - alig van olyan partszakasz, ahol pénzt kérnének a strandokon a belépésért.

Split után már végig a tengerparton autózunk, kanyargós szerpentineken. A Zadartól Orebicig tartó utat mintegy 7 óra alatt tesszük meg úgy, hogy Ploce-ból kompon megyünk tovább, ez ugyan nem sokat jelent időben, és drágább is, de addigra már igen jól esik egy kis pihenés az egyórás átkelés alatt.

Orebic és a Peljesac-félsziget

A Peljesac-félsziget Horvátország második legnagyobb félszigete, amúgy tipikus dalmát táj, piros háztetőkkel, kopár, magas hegycsúcsokkal, tengerparti élénk vegetációval.

Az 1500 lakosú Orebic főként arról nevezetes, hogy innen mennek a hajók Korcula szigetére. Igazából nem is a történelme miatt népszerű, hanem a több kilométer hosszú strandjai miatt. A legismertebb a Trstenica strand, időnk nagy részét amúgy mi is itt töltöttük el.

A strand aprókavicsos és viszonylag gyorsan mélyül a vize, 8-10 méter után már nem ér le a lábunk, ami kisgyermekes családoknál nem előnyös. A vizet az átlagosnál hidegebbnek éreztük, de ez nyilván az előszezonnak tudható be. Amúgy a vidék klímája igen kellemes, itt már nem nagyon érhet bennünket meglepetés, az időjárás a nyár túlnyomó részében napos, meleg. A strandon nincs tusoló, és lábmosó is csak a belvároshoz közeli szakaszon akad, ami azért gondot okoz, hiszen nehéz kavicsmentes papucsban elhagyni a partot. A partszakasz fekvése miatt délután 4-5 óra tájban a parton már árnyékban tartózkodunk, ezért aki barnulni akar, annak főleg délelőtti órákban kell megszerezni a megfelelő pigment-mennyiséget.

Búvárkodásra azonban kifejezetten alkalmas a környezet, a kristálytiszta vízben hatalmas mennyiségű hal, és még polip is található. Ez utóbbiaktól tartani ugyan nem kell, de egyikünk lábára már első nap rátapadt egy helyes példány, amely ezután olyan kíváncsinak bizonyult, hogy egészen a partig kísérte ki „áldozatát”.

Az Orebic központjában levő, útikönyvekben reklámozott Tengerészeti Múzeum egy vicc, pár harmadosztályú olajfestményt mutogatnak 30 kunáért. Jobban járunk, ha inkább elfagyizzuk a pénzt, vagy még inkább, ha a félsziget legismertebb termékébe, a dingac nevezetű borba fektetjük. Szakvélemények szerint a világ tíz legjobb bora között van a dingac. Tényleg jó, habár szerintem a villányi száraz vörös semmivel sincs mögötte. Éttermekben 160-180 kuna literje, mi egy út menti kimérésben 60-ért vettük. Itt teszem hozzá, hogy a normál helyi bor étteremben 50 kuna, kimérésben 10.

Orebicben még érdemes rááldozni egy sétát a hegyen levő ferences templomhoz és kolostorhoz, ahonnan első osztályú kilátás nyílik a tengerre és a számtalan apró szigetre.

Az itt nyaralók messze legnagyobb hányadát a horvátok teszik ki, de rengeteg a bosnyák rendszámú autó is. Mellettük a szokásosnál egy árnyalattal gyengébb a magyar, lengyel, cseh felhozatal. Ami meglepő, az olaszok jelenléte. Rejtély, vajon mi készteti őket az ideutazásra, nem elég nekik az a pár ezer kilométeres tengerpart?

A legvonzóbb és legszebb strandot egyébkén - egy helyi kiadvány segítségével - egy Divna nevű település öblében leljük. Valahogy így nézhetett ki az éden. Kristálytiszta víz, köröskörül hegyek, föveny, homok, karnyújtásnyira szigetek. A falu sajnos nincs a térképeken, ha valaki nagyon keresné, a leágazást Trapanj után 4-5 kilométerre találja, egy kopott, a kempinget reklámozó tábla segítségével. Onnan 8 kilométer.

Folytatásban: Korcula, Ston és Dubrovnik

Horvátországi árak (Orebic, Dubrovnik), távolságok