Februári időjárási megfigyelések és februári világnapok.
Balázs napjához kapcsolódó időjárási megfigyelés: ha ezen a napon esik, akkor nyáron a jég elveri a termést. Abból a célból, hogy a madarak ne bántsák a termést a szőlő négy sarkában megmetszenek egy-egy tőkét.
Szent Balázs napja a katolikus egyházban: Egykor Szent Balázs püspököt mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. Legendája szerint megmentette egy özvegyasszony fiát, aki halszálkát nyelt.
Régen e napon volt szokás a balázsolás, amikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölték, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék. Máshol a pap a beteg gyermekek álla alá két gyertyát tett keresztbe és imát mondott.
Balázs napja a magyarság körében az iskolások ünnepe is volt, amikor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak. Ez az úgynevezett „balázsjárás.”. A balázsjárás, akárcsak a március 12-i gergelyjárás, a sovány pénzű tanítók jövedelem-kiegészítését jelentette.
A Dorottya napi időjárási megfigyelés:"Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja." Vagyis, ha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára (február 16-án) megenyhül az idő. Azt is tartják: Ha Dorottya locsog, Julianna kopog. (február 16.)
Bálint napi időjóslás: A Bálint napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Facsemetét is szívesen ültettek Bálint-napkor abban bízva, hogy akkor hamarabb erősödik meg. Egyes vidékeken úgy tartják, hogy e napon választanak párt a verebek.
Azt is tartják egyes néphagyományok, hogyha a vadgalambok ezen a napon visszatérnek, a közelgő tavaszt jelzik.
Zsuzsanna napi népi időjárási jóslat: Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert az már a tavasz közeledtét jelzi. Ha magasan száll, akkor az szintén azt jelzi, hogy közel a jó idő. Ha nem szólal meg a pacsirta, vagy ha alacsonyan repül, akkor még hideg idő várható.
Mivel sok évben a farsang végére esik, vendégeskedéssel, zajkeltéssel, télkiűző szertatással vagy szalmabáb elégetésével ünneplik meg. Ezt a napot szerencsétlennek is tartják, ezért semmilyen munkához nem fognak, az asszonyok nem nyúlnak a lisztbe, félve attól, hogy üszögös lesz a búza, megfeketedik a tojás. Úgy tartják ezen a napon nem szabad szántani, sem vetni, mert üszkös lesz a gabona.
Szent Péter napi időjárási megfigyelés: "Péter üti az üszögöt. jön a melegebb idő". Azt is mondják, hogy amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz József napkor is.
Mátyásról azt tartják, ha talál jeget megtöri, ha nem talál csinál. Ha Mátyás napján esik az eső, akkor elveri a jég a termést. Ha Mátyás napján fagy, akkor még negyven fagyos éjszaka következik. A Mátyás-napi időjárásból a tojásszaporulatra is jósoltak. A hideg idő jó termést jelentett, a szeles kevés tojást. A Mátyás napján fogott hal az egész évi halászat szerencsés előjele.
Forrás: sulinet.hu, wikipédia.org, jelesnapok.oszk.hu