Külpolitikájának alapjai összekapcsolódtak országépítő törekvéseivel. Szent István hatalmának megszilárdulása a nyugati és római katolikus orientáció megerősödését jelentette szemben a bizánci, dél-keleti iránnyal, vonzáskörrel. Ez nem jelentette a nyugati hatalmak túlzott, ellenőrizetlen befolyását. István király külső fegyveres konfliktusai elsősorban – bajor kapcsolatai ellenére – a németekkel szembeni védekezésben, másodsorban a besenyőkkel vívott harcokban csúcsosodtak ki.
Uralkodása második felében a német császárokkal való feszült viszony volt a jellemző. A magyar királyság erejét bizonyítja azonban, hogy Szent István évszázadától kezdve erős középhatalomként tekintett Európa Magyarországra. Ez István határozott, sokszor könyörtelennek tűnő politikája nélkül nem alakulhatott volna így.
Az államszervezet működésének megalapozásaként, az ezeréves magyar törvénytár első elemeiként két törvénykönyv fűződik a nevéhez, melyek német mintára, de a magyar sajátosságok figyelembe vételével születtek.
Számos fontos rendelkezés közül kiemelkednek az alábbiak.
Minden 10 falunak egy templomot kellett építenie és papját eltartani, ezzel együtt kötelezővé tette a misére járást is vasárnaponként. István törvényei a tulajdonviszonyok átalakítása érdekében megváltoztatták az öröklésre vonatkozó addigi magyar szokásokat is, védve ezáltal a magántulajdont.
A világi hatalom központjává Székesfehérvárt, egyházi központnak Esztergomot tette meg. Megkezdte a pénzverést, és kivetette az első adókat, a legfőbb forgalomban lévő pénz az ezüstdénár lett. Megindította a nomád népelemek letelepedését, a földművelés vált az emberek fő megélhetési forrásává, ezáltal jelentős életmódváltozáson is keresztülment a magyar nép. A földek nagy része királyi birtok lett, amelyekből adományokat és ezen felül tisztségeket (ispánságokat) juttatott híveinek.
Szent István sorstragédiája, hogy két fiát is elveszítette. A trónörökös Imre herceg 1031-ben történt tragikus halála megakasztotta a király egyenesági utódlási terveit. (Fiához írt Intelmei a korai magyar uralkodói gondolkodásmód kincsestára.) Kényszerűségből lánytestvére gyermekét, az itáliai gyökerű Orseolo Pétert jelölte ki utódjának. Ezt megelőzően kemény eszközökkel leszámolt a családján belüli lehetséges trónkövetelőkkel, mégis közülük az egyik legfontosabb, Vazul utódai örökítették tovább az Árpád dinasztiát.
Szent István uralkodásának jelentősége a legnagyobb középkori európai uralkodókéhoz mérhető. Európában végleg gyökeret eresztett népet, írott törvények alapján működő jelentős királyságot, és erős keresztény bástyát hagyott örökül utódaira.
Az 1991. évi VIII. törvény szerint augusztus 20-át az Országgyűlés hivatalos állami ünneppé nyilvánította, amelyet a 2012-ben életbe lépett Alaptörvény is megerősített.
Augusztus 20., az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére hivatalos állami ünnep.