Egyelőre a digitális eszközök jogosultjára hárul a szerep, hogy még életében elrendezze ezek sorsát.
Bonyolult és részletesen egyelőre nem szabályozott a digitális javak öröklése, pedig a digitalizáció robbanásszerű fejlődése miatt fontossá vált ez a kérdés - hívta fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hétfői közleményében.
A hagyatéki eljárásokban egyre gyakrabban kerülnek elő kriptopénzek, közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok. Mivel ezeknek vagyoni értékük van, pénzt termelnek, lényeges, hogy mi lesz a sorsuk, amikor jogosultjuk, illetve felhasználójuk meghal.
Magyarországon csak kriptoeszközökben mintegy háromszáz milliárd forintnyi vagyont tartottak 2021-ben - közölték. Világszerte több mint négyszázmillió ember tart kriptoeszközöket, mintegy ezerkétszáz milliárd dollár értékben.
Nem csak a kriptopénzek jelentenek értéket a digitális eszközök között: közösségimédia- és videójáték-profilok, felhőben tárolt anyagok - például egy regény, egy tudományos dolgozat -, vagy akár milliókat érő, mesterséges intelligencia segítségével alkotott képek is bírhatnak komoly anyagi értékkel. Emellett pedig számos személyes, családi emlék is elveszhet, amennyiben a jogosult halála után az örökösök nem férnek hozzá a profilhoz.
Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke a közleményben kiemelte: el kell dönteni, hogy kinek lesz joga ezek felett rendelkezni a halálunk után, és milyen hozzáférése lesz. Arra is ki kell térni a szabályozásban, hogy egyáltalán korlátozható-e a hozzáférés vagy meg lehet-e semmisíteni egy digitális vagyonelemet - mondta.
A közlemény szerint átfogó és részletes jogi szabályozás híján egyelőre elsősorban a digitális eszközök jogosultjára hárul a szerep, hogy még életében elrendezze ezek sorsát. Ebben komoly szerep hárul a szerződésekre és a végrendeletekre. Aki mindezt elmulasztja, könnyen lehet, hogy örökösei soha nem férnek majd hozzá a digitális vagyonához.
Azt írták, nem csak Magyarországon vizsgálják, hogyan lehet szabályozni a digitális eszközök öröklését. Németországban például egyelőre elsősorban a digitális adatokhoz kapcsolódó szerződések felől vizsgálják ezt a kérdést. Franciaországban elsősorban a személyes adatokhoz köthető jognak tekintik a digitális eszközöket, amely jog az ember halálával megszűnik, azaz bizonyos kivételektől eltekintve nem örökölhető. Az Egyesült Királyságban pedig azt tervezik, hogy a kriptoeszközöket egy önálló vagyoni kategóriának ismerik el.