Február 12–17. között zajlik a mohácsi busójárás: 2700+ maskarás, 76 busócsoport, gyermekfelvonulás, Duna-átkelés, máglyagyújtás és farsangtemetés. Hasznos közlekedési tippek is!
A mohácsi busójárás 2026. február 12-17. között több mint száz programmal várja a látogatókat. A nyitónapon gyermek maskarások és kisbusók vonulnak fel, a hétvégén pedig jönnek a leglátványosabb események: a busók dunai átkelése, belvárosi felvonulás, koporsóvízre tétel és a főtéri máglyagyújtás. Húshagyókedden a hagyományos farsangtemetés és a telet jelképező koporsó elégetése zárja a rendezvényt. A szervezők torlódásokra figyelmeztetnek az 56-os és 57-es utakon, ezért alternatív lehajtót, újmohácsi parkolást és közösségi közlekedést javasolnak.
Hagyományos kisfarsangi programokkal, gyermekfelvonulással és látványos farsangolással veszi kezdetét csütörtökön a 2026-os Mohácsi busójárás, amely február 12. és 17. között több mint 100 eseménnyel várja az érdeklődőket a Duna-parti városban.
A szervezők tájékoztatása szerint az idei busójáráson több mint 2700 maskarás és 76 busócsoport vesz részt. A farsangi időszak utolsó csütörtökétől húshagyókeddig tartó rendezvénysorozat a hagyományőrzés mellett családi és gyermekprogramokban is bővelkedik.
A nyitónapon már délelőtt megkezdődnek az események a Maszkot ölt apraja, nagyja programmal a helyi ifjúsági központban, óvodások és általános iskolások részvételével.
Délben megnyílik a népművészeti és kézműves vásár Mohács belvárosában, délután pedig elindul az első farsangi felvonulás a Sokackörtől. A város utcáit gyermek maskarások, jankelék és kisbusók lepik el, akik szabad farsangolással teremtik meg az igazi busójárási hangulatot.
A főtéren gyermek néptánccsoportok és busócsoportok mutatkoznak be, késő délután pedig Hagyomány és Lélek címmel nyílik kiállítás a Kalkán család négy generációjának busómaszkjaiból a Kanizsai Dorottya Múzeumban. Az estét a Glasovi zenekar délszláv dallamai zárják.
Pénteken rajzpályázati kiállítás, népdaléneklő verseny, valamint néptáncegyüttesek és zenekarok fellépései várják a közönséget a Széchenyi és a Deák téri színpadokon. Délutántól busómaszkokat és kellékeket bemutató tárlat nyílik a Kossuth Teátrum Művelődési Házban.
Szombaton a látogatók bepillanthatnak a mohácsi sokac viselet készítésének műhelytitkaiba, miközben a város több pontján tamburazenekarok, néptáncosok és busócsoportok lépnek fel. A Busóudvarban látványfőzések, a gyermekeknek kézműves foglalkozások és táncházak színesítik a programot.
A hagyomány szerint farsangvasárnap zajlanak a busójárás leglátványosabb eseményei. Délelőtt a busók készülődését is meg lehet tekinteni, majd dél után a jellegzetes bundába öltözött alakoskodók csónakokkal kelnek át a Dunán, felvonulnak a belvárosban, vízre teszik a farsangi koporsót, új busókat avatnak és óriási máglyát gyújtanak a főtéren.
A nap során maszkfaragás, néptáncbemutatók, ételkóstolók, estétől pedig koncertek és szabad farsangolás várja az érdeklődőket.
Hétfőn interaktív gyermekfoglalkozást tartanak a Kanizsai Dorottya Múzeumban, majd húshagyókedden kerül sor a hagyományos farsangtemetésre. A busók felvonulása a Kóló térről a Széchenyi térig tart, ahol meggyújtják a főtéri máglyát és elégetik a telet jelképező koporsót.
A szervezők a hat nap alatt mintegy 100 ezer látogatót várnak, kiemelten nagy érdeklődéssel szombaton és vasárnap. Az épülő mohácsi Duna-híd miatt az 56-os és 57-es főutakon torlódásra kell számítani, ezért javasolják a Nagynyárádi lehajtó, valamint az újmohácsi parkolás és komp igénybevételét. A busójárás idején a közösségi közlekedést megerősítik.
A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a sokacok ijesztő álarcokba öltözve űzték el a török megszállókat. A télűző, tavaszköszöntő népszokás elemei évszázadok óta változatlanok, és 2009-ben első magyarországi elemként került fel az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.