Magyarországon naponta 4,5–10 hektár termőterület kerül ki a természetes körforgásból. A kutatók szerint a folyamat veszélyezteti az élelmezésbiztonságot és a vízmegtartó képességet.
A kutatók szerint Magyarországon naponta 4,5–10 hektárnyi terület kerül ki a természetes körforgásból beépítés vagy burkolás miatt. Az ország mezőgazdasági területe 1990 óta közel 22 százalékkal csökkent, ami hosszú távon az élelmezésbiztonságot, a vízmegtartó képességet és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást is veszélyezteti.
Aggasztó folyamatokra hívták fel a figyelmet a Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért nyilatkozatot jegyző kutatók. Legfrissebb felhívásuk szerint Magyarországon naponta 11–13 futballpályányi, vagyis 4,5–10 hektárnyi területet vonnak ki a természetes körforgásból beépítések és burkolások miatt.
A szakértők szerint a tendencia hosszú távon nem fenntartható, és komoly környezeti, gazdasági, valamint társadalmi következményekkel járhat.
A Green Policy Center által közzétett adatok alapján a rendszerváltás idején még mintegy 6,4 millió hektár mezőgazdasági terület volt Magyarországon. Ez a szám 2024-re körülbelül 5 millió hektárra csökkent, ami közel 22 százalékos visszaesést jelent.
Csak 2024-ben több mint 16 ezer hektár termőföld került ki a művelésből.
A kutatók szerint különösen problémás, hogy a beépítések sok esetben a legjobb minőségű termőtalajokat érintik. Jordán Ferenc rendszerökológus hangsúlyozta: a talaj nem megújuló erőforrás, a lebetonozott területek pedig akár évtizedekre vagy még hosszabb időre elvesznek a természet és a mezőgazdaság számára.
A szakértők szerint a probléma egyik fontos eleme, hogy miközben folyamatosan épülnek új lakások, jelentős számú ingatlan áll kihasználatlanul.
A közlemény szerint Magyarországon több mint 570 ezer lakóingatlan üres, ami a teljes lakásállomány 12,5 százalékát teszi ki. Ez az arány jelentősen meghaladja a 2001-ben mért 9,2 százalékot.
A kutatók úgy vélik, a meglévő épületek felújítása és újrahasznosítása sok esetben fenntarthatóbb megoldás lenne, mint új területek beépítése.
A közlemény kitér arra is, hogy Magyarország úthálózata nemzetközi összehasonlításban is rendkívül kiterjedt.
2023-ban a teljes úthálózat hossza elérte a 219 ezer kilométert. Egy magyar lakosra átlagosan 22,81 méter út jut, miközben Ausztriában ez az érték 13,85 méter, Csehországban 11,91 méter, Szlovákiában pedig 8,3 méter.
A szakértők szerint a csökkenő népességszám és a hazai népsűrűség alapján sok esetben nem indokolt új utak építése.
A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a burkolt felületek jelentősen hozzájárulnak a városi hőszigethatás erősödéséhez.
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint a betonozott felszínek nyáron akár 30 Celsius-fokkal is melegebbek lehetnek a környezetüknél. A felhalmozott hőt éjszaka is visszasugározzák, ami növeli a hőterhelést és a hűtési energiaigényt.
A vízgazdálkodás szempontjából is komoly következményekkel jár a talaj lefedése. Zlinszky János biológus szerint egy hektárnyi, megfelelően kezelt talaj akár 25 ezer fürdőkádnyi vizet is képes lenne tárolni. Ha azonban a felszínt leburkolják, a csapadék nem tud beszivárogni, ami heves esőzések idején villámárvizekhez, később pedig aszályhoz vezethet.
A szakértők szerint nem az építkezések teljes leállítására van szükség, hanem a fejlesztési gyakorlat átalakítására.
Javaslataik között szerepel a meglévő épületállomány hatékonyabb hasznosítása, a barnamezős beruházások előtérbe helyezése, valamint a talajvédelmi szabályok szigorítása.
A problémára egy országos fotópályázattal is szeretnék felhívni a figyelmet. A zöldfelületek eltűnését, a túlzott beépítést vagy a felesleges lebetonozást bemutató fényképeket június 30-ig várják, a legjobb alkotásokat pedig nyári kiállításon mutatják be.