"Felmerül a gyanúja a pénzügyi visszaéléseknek" a kapuvári húskombinátnál, amelyet a kormány a helyzet tisztázása és az ott lévő mintegy 400 munkahely megőrzése érdekében nyilvánított kiemelt jelentőségű vállalattá - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtökön az M1 Az este című műsorában.
"Felmerül a gyanúja a pénzügyi visszaéléseknek" a kapuvári húskombinátnál, amelyet a kormány a helyzet tisztázása és az ott lévő mintegy 400 munkahely megőrzése érdekében nyilvánított kiemelt jelentőségű vállalattá - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtökön az M1 Az este című műsorában.
Giró-Szász András hangsúlyozta: az elmúlt években súlyos pénzügyi nehézségei voltak a kapuvári cégnek, és "az adatok alapján felmerül a gyanúja a pénzügyi visszaéléseknek alapvetően a korábbi felelőtlen garanciavállalások okán". Ezen helyzet tisztázására és az ott lévő mintegy 400 munkahely megőrzése érdekében a döntött a kormány arról, hogy a gyulai húskombinát után a kapuvári húskombinát mögött álló mindkét céget kiemelt vállalattá nyilvánítja - jelezte a kormányszóvivő.
A döntéssel a cél, hogy az állam nélkül senki ne tudjon nyerészkedni a megszorult helyzetben lévő cégeken, ne történjen vagyonkimentés, és ezáltal ne kerüljenek veszélybe munkahelyek - mondta Giró-Szász András. A Bakonyi Erőmű kapcsán - amelyre a kormány vételi tárgyalási ajánlatot tesz - elmondta: a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. 1,5 milliárd forinttal tartozik a bakonyi erőműnek, és ez a tartozás rányomja a bélyegét a MAL Zrt. fenntarthatóságára és a Bakonyi Erőmű kapcsán is problémákat okoz. A kormány számára itt is kiemelten a munkahelyek megtartása, emellett pedig a távhő biztosítása a térségben - hangsúlyozta Giró-Szász András. Hozzáfűzte: az érintett tárcák vezetőinek részvételével munkacsoportot hozott létre a kormány.
A kormányszóvivő - mondván, hogy folyamatban lévő tárgyalásokról lévén szó - nem árulta el, mennyiért venné meg az állam az erőművet. Az EU/IMF-tárgyalások kapcsán Giró-Szász András elmondta: egyelőre nem tudható, mikor folytatódnak a tárgyalások, meg kell várni, hogy az IMF hogyan reagál majd az elküldendő magyar válaszra. Hozzátette: az IMF szeptember 24-e és október közepe között tartja éves rendes közgyűlését, ezen idő alatt sehová sem utazik a valutaalap delegációja, így majd kiderül, hogy a Magyarországgal való egyeztetések a közgyűlés előtt, vagy az után folytatódnak.