A háború után odafigyeltek a dolgozó nők problémáira.
1945. július 2-án a szőllősi városrészen megnyílt a dolgozó nők gyerekeire felügyelő első napközi otthon.
Az iskolásokat befogadó napközi otthonok létesítését Magyarországon a félnapos iskola megjelenése és általánossá válása tette szükségessé, létrehozását az ötvenes évektől a nők teljes munkaidőben történő foglalkoztatása tovább indokolta.
Nem véletlenül a könnyűipar volt az indoka az első szombathelyi napközi indításának. A városban ugyanis egészen az utóbbi évtizedekig meghatározó szerepet játszott ez az iparág. A képen a 1893-ban alapított Doctor Móric-féle gyapjúszövőgyár épületei láthatók. Innen ered a Szövő utca név is.
Míg a második. világháború előtt elsősorban a főváros iskoláiban létesültek napközi otthonok, addig a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején számos vállalati fenntartású intézmény is létrejött.
A szombathelyi "Pamutipar" 1969-ben
A Szabad Vasmegye 1945. július 3-án megjelent cikkében arról olvashattunk, hogy a Demokratikus Nők Országos Szövetségének szombathelyi szervezete megoldást talált az ország újjáépítésében résztvevő anyák gyermekeinek napközben történő elhelyezésére.
A szőllősi városrészen, a szövőgyárban avatták fel családias ünnepség keretében az első napközit, mely igazi otthona lett a lengyári munkás anyák és környék ipartelepein foglalkoztatott asszonyok gyermekeinek. Szakképzett óvónő várta két éves kortól a dolgozó anyák gyermekeit.
Szombathelyi elsők
Az olvasók figyelmébe ajánlja a Berzsenyi Könyvtár Helyismereti gyűjteménye
www.bdmk.hu