Az érdeklődés akkora volt, hogy új helyszínt kellett találni.
Vállalkozók számára rendezett fórumot a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VMKIK) csütörtökön. Az érdeklődés akkora volt, hogy az eredetileg a kamara épületébe tervezett rendezvényt más helyszínen tartották meg. Megtudtuk: pénztárgépenként legalább 150–200 ezer forint + áfa lesz a kötelező átállás költsége, de távközlési szerződést is kötniük kell a vállalkozóknak, ami havi néhányezer forintos tételt jelent majd.
Cseri János, a VMKIK alelnöke felvezetőjében elmondta, a testülethez jelenleg az online pénztárgépek beszerzésével, cseréjével kapcsolatban érkezik a legtöbb visszajelzés. A vállalkozók „rengeteg félelmet, jogos kritikát és észrevételt” fogalmaztak meg, de az iparkamara szintén aggályosnak tart néhány dolgot.
Cseri szerint ha átláthatóbbá válik a vállalkozók tevékenysége, az közvetve többletbevételt jelent az államnak, ezért jogos a vállalkozói oldal felvetése: az állam vállalja az átállás anyagi terheit. A tisztánlátást nehezíti, hogy miközben a technikai követelmények ismertek, a beruházás költségeiről semmit sem tudnak az érintettek, holott szeptember elsejétől már használni kellene az online pénztárgépeket. Kérdés az is, hogy az online rendszer önmagában elegendő-e ahhoz, hogy segítségével visszaszoruljon a feketegazdaság, ha a kereskedők egyszerűen kijátszhatják a rendszert úgy, hogy nem ütik be a gépbe az eladott termékek árát.
„A hatóságok és a vállalkozások kapcsolata nem felhőtlen, ezért úgy érhetünk el eredményeket, ha konstruktív módon viszonyulunk a változásokhoz. Minden legálisan működő vállalkozás számára fontos a feketegazdaság visszaszorítása” – hangsúlyozta Cseri János.
Az átállás részleteiről dr. Báté Zsuzsanna, a NAV Központi Hivatalának jogi szakreferense tájékoztatta a résztvevőket.
Elsőként arról szólt, hogy mitől online egy pénztárgép: attól, hogy egy úgynevezett adóügyi ellenőrző egység található benne. Ez naplózó és kommunikációs funkciókkal rendelkezik. Előbbi lényege, hogy tartalmazza a bizonylatok adatait és a pénztárgéppel kapcsolatos információkat (egyebek mellett azt, hogy mikor kapcsolták ki a gépet), valamint garantálja az adatok megváltoztathatatlanságát és törölhetetlenségét. Utóbbi lehetővé teszi a gép és az adóhatóság közötti kapcsolattartást.
A kommunikációs funkcióhoz természetesen valamiféle online kapcsolatra is szükség lesz, hogy a gépek az elektronikai hírközlő hálózatra csatlakozhassanak. Ez nem az internet segítségével fog megvalósulni, hanem mobil kapcsolat révén; eddig hét szolgáltató jelezte, hogy távközlési szerződést kötne a vállalkozókkal. A szolgáltatás költsége a vállalkozás forgalmától függően úgy tűnik, havi 1500–3000 forint közötti összegre rúg majd. Dr. Báté Zsuzsanna szerint az árverseny miatt jó esély van arra, hogy a havidíj alacsony összeg maradjon.
A pénztárgépeket három ütemben kell beszerezni, valamint lecserélni.
Augusztus 31-ig a pénztárgép használatára kötelezett vállalkozók közül azoknak, akiknek a pénztárgépében nincs elektronikus napló. (A megjelentek praktikus tanácsot kapak: ha egy szalag található a gépben, akkor a gépben ott van az elektronikus napló, ha kettő, akkor nincs.)
December 31-én azoknak a pénztárgép használatára kötelezett vállalkozóknak jár le a határidő, akiknek elektronikus naplóval ellátott gépük van. Számukra adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a törvényalkotó: a július 1. és december 31. közötti időszakban havonta el kell küldeniük a naplófájlokat a NAV részére. 2014. december 31-ig pedig a pénztárgép használatára nem kötelezetteknek kell online gépet beszerezniük, vagy ha ezt nem teszik meg, akkor 2015. január 1-től kézi nyugtát kiállítaniuk.
A NAV munkatársa elmondta, Magyarországon egyelőre nincs engedélyezet online pénztárgép. Az engedélyezést a korábbiakkal ellentétben nem is az adó- és vámhivatal, hanem a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal végzi majd. Az engedélyezett géptípusokról és a forgalmazókról ezen a honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Dr. Báté Zsuzsanna a pénztárgép használati kötelezettségről szólva kifejtette, hogy azt a TEÁOR szerint határozták meg. Az átállásban leginkább a kiskereskedelmi tevékenységet végzők érintettek. Például egy fodrásznak elég nyugtát adnia, de ha a különféle termékeket is árusít, akkor az utóbbi miatt be kell szereznie az online pénztárgépet.
Az online gép beszerzésének szándékát a vállalkozónak először jeleznie kell a NAV-nak a PTGREG adatlapon; ezt követően aki elektronikus úton nyújtja be az adóbevallását, az öt, aki papír alapon, az nyolc napon belül kap egy üzembe helyezési kódot, ami egyik feltétele a gép megvásárlásának, hiszen a kereskedő ezzel teremti meg a pénztárgép és a NAV szervere közötti kapcsolatot.
A pénztárgépek cseréjét, illetve beszerzését támogatja az állam, de csak 2013-ban és feltételekkel. A támogatás összege gépenként 50 ezer forint, amit vállalkozásonként legfeljebb öt pénztárgép esetén lehet igényelni július 1-től, a korábban is említett PTGREG adatlapon; elérhető a NAV honlapján.
Az előadás után egy szombathelyi számítástechnikai cég vezetője kért szót, és elmondta, pénztárgépenként legalább 150–200 ezer forint + áfa lesz a kötelező átállás költsége.