Egy évvel ezelőtt az ország fülének még idegenül hangzott Széll Kálmán neve.
Egy évvel ezelőtt az ország fülének még idegenül hangzott Széll Kálmán neve, aztán a Moszkva tér átkeresztelése és a Széll Kálmán Terv kapcsán mindenki megtanulta. Szombathelyen már régóta van egy róla elnevezett utca, egyetlen ilyen az országban.
A 2011-ben hirtelen népszerű lett az egykori Vas megyei politikus, pénzügyminiszter. Először, márciusban, egy komplett gazdasági kormányprogramot neveztek el róla, majd nem sokkal később az ország egyik legismertebb tere, a Moszkva tér lett visszakeresztelkedve Széll Kálmán térré.
Az lehet, hogy a szombathelyiek sem tudták és tudják, pontosan ki az a Széll Kálmán, az viszont biztos, hogy a név számukra már régóta ismerősen cseng.
A Vas megyei megyeszékhely egyik legszebb és legérdekesebb utcáját róla nevezték el annak idején, és a rendszerváltás után az utca visszakapta a nevét, hogy – tudtunkkal – máig az ország egyetlen Széll Kálmán utcája legyen.
Az amerikai ostorfákkal megbolondított utca nemcsak a névadó miatt érdekes.
Amikor a 19. század végén nekiláttak építésének, az akkor igen jól menő város szeme előtt mintaként a budapesti Andrássy út lebegett.
A Savaria Szálló és a vasútállomás közé épített sugárút 20 méter széles, körülbelül 800 méter hosszú, és mivel annak idején gyorsan ment a bérpaloták építése, az épületek meglehetősen egységes képet mutatnak.
Az utcának különösen a szálloda és a Vörösmarty utca közötti szakasza ér meg sétát, ez épült meg az első világháborúig, ehhez képest az állomás felőli rész már meglehetősen esetleges, jellegtelen.
Az utca érdekes helyszíne a már említett Vörösmarty utcai kereszteződés, ahol – szintén az Andrássy utat koppintva – egy szombathelyi oktogont alakítottak ki.
Ezen a téren két figyelemre épület is található: a neobarokk Magyar Nemzeti Bank épülete (1929, tervező Hübner Tibor), és az utca túloldalán levő, úgynevezett Trummer-ház (1890), melyet tervezőjéről, az ács és malomépítő mester Trummel Jánosról neveztek el. Ez utóbbi homlokzata - köszönhetően az utókor trehányságának - már csak árnyéka egykori önmagának.
Minden részletesebb útikönyv megemlíti a Széll Kálmán utca 19. alatti neobarokk épületet is, amely 1910-1920 között épült Medgyes Alajos tervei alapján.
A szombathelyi Széll Kálmán utca meghatározó helyszíne a hivatalosan Diák-liget, népnyelven csak múzeumpark. A valaha szebb napokat is látott zöldövezetben találjuk Nyugat-Dunántúl legnagyobb múzeumát, a Savaria Múzeumot. Az eklektikus főépületet Cziegler Győző tervei szerint emelték 1905-1908 között. A szecessziós toldaléképület Walder Gyula tervei alapján készült el 1910-ben. (A múzeumról néhány évvel ezelőtt írtunk részletesen.)
A parkban és Pável Ágoston Horváth Boldizsár szobra áll. Pável Ágoston egykoron múzeumigazgató volt, Horváth Boldizsárról és a szoborról itt olvashat részleteket.
Az utcát a belváros felől a már említett Savaria Szálló zárja vizuálisan. A város egyik legszebb épülete szecessziós stílusban épül 1913-1914-ben. Ezzel a kisebb probléma az, hogy máig nem sikerült megoldani, hogy az utca Széll Kálmán út erre nézve legyen egyirányú, a nagyobb az, hogy az épület jelenleg üresen áll, sarkainál táblák jelzik, hogy vigyázzunk a fejünkre, mert potyognak a cserepek.
Felhasznált szakirodalom:
Németh Adél: Szombathely, Panoráma Kiadó, 2000.