Tudtad, hogy a Szabadság-szobor ötlete egy vacsorán született, és 214 ládában, darabokban érkezett New Yorkba? A legendás szobor sztoris története, Pulitzer kampányától a konfetti-parádéig!
A New York-i Szabadság-szobor nem csak egy „kötelező fotópont” a turistáknak. A háttérben olyan sztori van, amit simán elbírna egy hollywoodi film is: vacsorán született ötlet, darabokban utazott át az óceánon, és a kisemberek fillérjeiből lett belőle világhírű jelkép.
Íme 7 érdekesség, amitől teljesen más szemmel fogsz nézni Lady Libertyre!
Hihetetlen, de a Szabadság-szobor nem állami projektként indult.
1865-ben Édouard de Laboulaye, francia történész és politikus egy vacsorán dobta be az ötletet: Franciaország adjon valami óriási ajándékot az USA-nak a függetlenség 100. évfordulójára.
A cél nem csak a barátság volt - hanem a közös demokratikus értékek ünneplése is, a polgárháború utáni időszakban.
A szobrot Frédéric Auguste Bartholdi szobrász tervezte, és a hivatalos neve eredetileg ez volt:
„A Világosságot árasztó Szabadság”.
Őszintén: ez olyan, mintha egy legendás fantasyfilm főhőse lenne, nem?
Na itt jön az igazi csavar: a külső réztest valahogy stabilan meg kellett tartani belülről. És ki kellett ehhez?
Gustave Eiffel - igen, az Eiffel-torony Eiffelje.
Ő tervezte a belső rugalmas vázat, ami azért zseniális, mert hagyja a szobrot „mozogni” annyira, hogy a tengeri szelek ne tegyenek kárt benne.
Franciaország ajándékba adta a szobrot, de volt egy feltétel:
az amerikaiak építik a talpazatot.
Csakhogy a pénz sehogyan sem jött össze… míg fel nem bukkant Joseph Pulitzer, a World lapkiadója. Ő indított egy kampányt, ami ma úgy menne, mint egy brutál sikerű közösségi finanszírozás.
Pulitzer kampánya történelmet írt:
több mint 120 ezer ember adományozott a projektre. A legdurvább? A többség egyszerű munkás volt, és sokan 1 dollárnál is kevesebbet adtak.
Magyarul: nem a milliomosok emelték fel a Szabadság-szobrot, hanem a „kisemberek”.
Ezért is lett belőle szó szerint a nép szobra.
Ha azt hitted, hogy a szobrot egyben áthajóztatták, akkor kapaszkodj:
szétszedték 350 darabra, és becsomagolták 214 ládába.
Így utazott át az Atlanti-óceánon az Isère nevű fregattal, és 1885 júniusában érkezett meg New Yorkba. Ezután jöhetett az óriási “puzzle”: az összeszerelés.
A szobrot végül 1886. október 28-án avatták fel, Grover Cleveland elnök részvételével.
És ha ez nem lenne elég ikonikus: Manhattan utcáin ekkor tartották az első hivatalos konfetti-parádét is.
Tehát amikor ma látod a ticker-szalagos ünneplést a filmekben… az egyik legelső ilyen hangulat épp a Szabadság-szoborhoz köthető.
A Szabadság-szobor eredetileg a köztársasági eszmék szimbóluma volt, de az évek során teljesen új jelentést kapott.
A New York-i öbölben állva milliók első amerikai pillantása lett - a reményé, az új életé, az újrakezdésé.
Emma Lazarus híres szonettje a talpazaton pedig végleg összekötötte a szobrot a befogadás üzenetével:
Amerika kapuja nyitva áll azok előtt, akik szabadságra vágynak.