Hosszú ideig tartotta magát az a nézet, hogy az agy fejlődése gyermekkor után leáll. A modern kutatások azonban egyértelműen bizonyítják az agy neuroplaszticitását, vagyis azt a képességét, hogy új idegi kapcsolásokat hozzon létre egész életen át. Ez a jelenség teszi lehetővé az új készségek elsajátítását, a rehabilitációt sérülések után, de ugyanígy szerepet játszik a berögzült szokások kialakulásában is.
Kísérletes eredmények alapján az agy bizonyos döntési folyamatokat már azelőtt elindít, hogy tudatosan észlelnénk a választás szándékát. Az agyi aktivitás sok esetben másodpercekkel megelőzi a döntés szubjektív élményét. Ez nem a szabad akarat tagadása, inkább arra utal, hogy a tudatos gondolkodás sokszor értelmező és magyarázó szerepet tölt be a háttérben zajló idegi folyamatokhoz képest.
A fájdalom nem pusztán testi jelenség, hanem az agy által konstruált élmény. Az idegrendszer a perifériáról érkező jeleket értelmezi, és ezek alapján hoz létre fájdalomérzetet. Ez az oka annak, hogy a placebohatás valódi enyhülést eredményezhet, vagy hogy amputáció után is jelentkezhet úgynevezett fantomfájdalom. A pszichés állapot, a stressz és a figyelem mind jelentős hatással vannak a fájdalom megélésére.
Az emberi agy elsődleges feladata nem az objektív valóság pontos leképezése, hanem a gyors és energiatakarékos döntéshozatal. Ennek következményei a kognitív torzítások, az automatikus következtetések és az előítéletek. Ezek a mechanizmusok evolúciós szempontból hasznosak voltak, a modern információs környezetben azonban gyakran félrevezetőek lehetnek. Az agyműködés megértése ezért kulcsfontosságú a tudatosabb döntésekhez.