Július 7-én ünnepeljük a csokoládé világnapját. Mutatjuk a csokoládé történetét, egészségügyi hatásait, a legnagyobb kakaótermelő országokat és számos meglepő érdekességet.
Július 7. a csokoládé világnapja, amelyet világszerte a csokoládé történetének, kulturális jelentőségének és különleges ízvilágának szentelnek. Összegyűjtöttük a legérdekesebb tudnivalókat a kakaó eredetétől az étcsokoládé egészségügyi hatásain át a világ legnagyobb termelőiig és a legkülönlegesebb ízkombinációkig.
A csokoládé világnapját minden évben július 7-én ünneplik. A dátum eredete nem teljesen egyértelmű, de több forrás szerint ezen a napon, 1550-ben jelent meg először a csokoládé Európában. Bár a történészek között nincs teljes egyetértés erről, a július 7-i világnap mára világszerte elterjedt.
Franciaországban 1995-ben rendezték meg először a csokoládé világnapját, míg az Egyesült Államokban szeptember 13-án ünneplik a Nemzeti Csokoládé Napot. Emellett az év során számos különleges csokoládés ünnep is létezik: január 10-én az étcsokoládét, július 28-án a tejcsokoládét, szeptember 22-én a fehér csokoládét, december 16-án pedig a csokoládébevonatú finomságokat ünneplik.
A kakaófa őshazája Közép- és Dél-Amerika. Már az olmékok, később a maják és az aztékok is termesztették, a kakaóbabból pedig keserű, fűszeres italt készítettek. A kakaóbab olyan értékes volt, hogy fizetőeszközként is használták.
A kakaó tudományos neve Theobroma cacao, amely görög eredetű, jelentése: "az istenek eledele". Ezt a nevet a 18. században adta neki a svéd természettudós, Carl Linné.
Számos kutatás szerint a legalább 70 százalékos kakaótartalmú étcsokoládé flavonoidokban gazdag, amelyek antioxidáns hatású vegyületek. Mérsékelt fogyasztás mellett hozzájárulhatnak az erek rugalmasságának megőrzéséhez, valamint kedvezően hathatnak a vérnyomásra és a szív- és érrendszer működésére.
Természetesen a csokoládé energiadús élelmiszer, ezért a szakemberek továbbra is a mértékletes fogyasztást javasolják.
A kakaóbab természetes polifenolokat tartalmaz, amelyekből az étcsokoládéban is jelentős mennyiség marad meg. Emiatt az étcsokoládé antioxidáns-tartalma valóban magasabb lehet, mint több ismert gyümölcsé vagy gyümölcsléé, bár ez nagyban függ a feldolgozás módjától.
A csokoládé fogyasztása fokozhatja az endorfin- és szerotonintermelést, emellett kis mennyiségben olyan vegyületeket is tartalmaz, amelyek kellemes közérzetet idézhetnek elő. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy sokan stresszes helyzetben nyúlnak egy-egy kocka csokoládéhoz.
A világ kakaótermése évente meghaladja az 5 millió tonnát. A termelés döntő része Nyugat-Afrikából származik.
A világ kakaótermésének több mint 60 százalékát Elefántcsontpart és Ghána adja.
Az egy főre jutó éves csokoládéfogyasztásban hagyományosan Svájc, Németország, Ausztria és Belgium szerepel az élmezőnyben.
A magyarok átlagosan évente körülbelül 3-4 kilogramm csokoládét fogyasztanak fejenként, ami elmarad a nyugat-európai országokétól.
A klasszikus kedvencek közé tartozik:
Az elmúlt években megjelentek olyan csokoládék is, amelyek chilit, tengeri sót, levendulát, matchát, rózsaborsot, wasabit, bacont, olívaolajat vagy éppen fermentált gyümölcsöket tartalmaznak.
A fehér csokoládé kakaóvajból készül, de nem tartalmaz kakaómasszát, ezért sok szakértő nem tekinti valódi csokoládénak. Ettől függetlenül világszerte rendkívül népszerű.
2017-ben mutatták be a ruby csokoládét, amely különleges kakaóbabfajtákból készül. Színe természetes, hozzáadott színezék nélkül is rózsaszínes árnyalatú.
A kakaóvaj olvadáspontja 34-36 Celsius-fok, vagyis közel van az emberi testhőmérséklethez. Ennek köszönhető a csokoládé jellegzetes, krémes olvadása.
A NASA több űrküldetés során is vitt csokoládét az űrhajósoknak, mivel energiadús, kis helyet foglal és hosszabb ideig eltartható.
A csokoládé teobromint tartalmaz, amely az emberek számára ártalmatlan mennyiségben is mérgező lehet kutyák és több más háziállat számára.
Évente több tízmilliárd dollár értékben értékesítenek csokoládét világszerte, és a kereslet folyamatosan nő. A prémium, magas kakaótartalmú és kézműves csokoládék népszerűsége különösen gyorsan emelkedik.
A csokoládé nemcsak édességként készülhet. A világ számos országában használnak kakaót sós ételekhez, például a mexikói mole szószhoz, amely húsételek egyik hagyományos kísérője.
A csokoládé több mint ötszáz éve része az európai gasztronómiának, és népszerűsége azóta is töretlen. Legyen szó egy kocka étcsokoládéról vagy egy különleges bonbonról, július 7. kiváló alkalom arra, hogy megünnepeljük a világ egyik legkedveltebb édességét.