Tavasztól őszig újabban egyre több tűzifa gyűlik a szombathelyi hátsó kertekben. Nem veszélyes ez?
Több jelzést kaptunk az utóbbi hetekben, amelyek szerint néhány szombathelyi utcában is megfigyelhető jelenség: egyes házakhoz tartozó kertek nyár közepére, végére úgy festenek, mintha fatelepként szolgálnának.
Ennek oka, hogy a drága gázfűtést a lakók igyekeznek kiváltani azzal, hogy télen a meleg hónapokban összegyűjtött tűzifával fűtenek.
Ez több problémát is felvet. A legfontosabb talán az, hogy a nagy mennyiségű fa nem veszélyezteti-e a szomszédok, illetve a környéken élők biztonságát?
Különös tekintettel arra, hogy a józan ész azt súgja, mindebből könnyen lehet egy komolyabb tűzeset.
(Fotónk illusztráció)
Megkérdeztük a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, Balogh Nikoletta szóvivő válaszolt a kérdéseinkre.
Kiderült: a szilárd éghető anyagok – ide tartoznak a farakások is – szabadtéri tárolására vonatkozó előírásokat az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. Ez kitér a farakatok méretére, illetve az egymástól, valamint az épületektől, kerítéstől való távolságára is.
A szabályzat értelmében a fatároló a C tűzveszélyességi osztályba tartozik. Azaz: szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 fok.
Fatárolóból legfeljebb 1500 négyzetméter alapterületű egységeket lehet kialakítani.
Egy-egy gömbfa-, illetve tűzifarakat 6 méter széles, 20 méter hosszú és 4 méter magas lehet. Az egyes rakatok közötti távolságnak legalább 4 méternek kell lenni.
Az épülettől a rakatot legkevesebb 8, a kerítéstől 1 méterre kell elhelyezni.
A rakatok összesített alapterülete nem lehet több, mint 1500 négyzetméter – ekkora területen körülbelül 12 maximális méretű rakat kaphat helyet.
A szabályozás arra is kitér, hogy éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani azt a területet, ahol a fát tárolják.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 20. mellékletének 1. és 2. táblázata a hivatkozott szabályozás.
20. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelethez
A tárolási egységekből kialakított tűzszakaszok területei és a közöttük
1. táblázat
A tárolási egységekből kialakított tűzszakaszok területei és a közöttük tartandó tűztávolságok meghatározása
|
|
A |
B |
C |
D |
E |
|
1 |
A tűzszakasz |
A tűzszakaszok egymás közötti tűztávolságai (m), ha a szomszédos tűzszakasz tűzveszélyességi osztálya |
|||
|
2 |
Tűzveszé- lyességi osztálya |
Alap- területe, m2 |
„C” |
„D” |
„E” |
|
3 |
„C” |
1 500 |
16 |
14 |
12 |
|
4 |
„D” |
2 000 |
14 |
12 |
10 |
|
5 |
„E” |
10 000 |
12 |
10 |
6 |
2. táblázat
Szilárd éghető anyagok tárolása szabadban
|
|
|
A |
B |
C |
D |
E |
||
|
|
1 |
A tárolt anyag megnevezése |
A tárolási egység méretei (m) (szélesség x hosszúság x magasság) |
Az építmény tűzállósági fokozata |
||||
|
|
2 |
I-II. |
III. |
IV-V. |
||||
|
|
3 |
Az építménytől való távolság méterben1 |
||||||
|
|
4 |
Éghető "C"-"D" alapanyag félkész és készáru2 |
10x10x5 |
20 |
30 |
40 |
||
|
|
5 |
Papír, rongy, éghető hulladék2 háztartási hulladékgyűjtő kivételével |
6x20x8 |
12 |
14 |
16 |
||
|
|
6 |
Faforgács, fűrészpor2 |
4x20x2 |
12 |
14 |
16 |
||
|
|
7 |
Gömbfa és tűzifa2 |
6x20x4 |
8 |
10 |
12 |
||
|
|
8 |
Fűrészáru, fa-, műanyag láda (göngyöleg) |
6x20x8 |
10 |
12 |
16 |
||
|
|
9 |
Szalma és szálas takarmány3 |
10x30x8 |
20 |
30 |
40 |
||
|
|
10 |
Öngyulladásra hajlamos szén (barna tőzeg)4 |
40x10x2 |
4 |
6 |
8 |
||
|
|
11 |
Kazánházi salak |
- |
15 |
20 |
25 |
||
|
|
12 |
Feketeszén, koksz és zsákos műtrágya az ammónium- nitrát kivételével |
- |
2 |
4 |
6 |
||
1 Egyes távolsági értékek legfeljebb 10 méterig térfogatarányosan csökkenthetők akkor, ha a tárolási egységek össztérfogata kisebb a táblázati méretből adódó térfogatnál.
2 A távolság mértéke a tárolt éghető anyag magassági méretéig csökkenthető, ha az építmény tárolási egység felőli homlokzatát nyílásnélküli tűzfalként, tetőfödémek tartó- és térelhatároló szerkezetét, továbbá fedélhéjalását nem éghető anyagból alakították ki.
3 A távolság éghető anyagú, illetőleg éghető tetőhéjazatú épülettől 15 méterre, a szomszédos telek egyéb építményétől 8 méterre, saját tulajdonú egyéb építménytől 4 méterre csökkenthető, ha csak 3 méternél nem magasabb és 45 m3-nél nem nagyobb össztérfogatban helyeznek el szalmát, vagy szálas takarmányt. Szérűn és rostnövénytárolón, valamint mezőn (határban) a kazlak mérete 10x50x8 méter lehet.
4 Erőműi felhasználás esetén a tárolási egység méreteit - a tűzvédelmi hatóság - a technológia függvényében ettől eltérően is megállapíthatja.