Elúszni látszik a reptér Váton - Megszólalt a minisztérium is

A Vát-Porpác reptéri projekt előkészítését végző SIA-Port Kft. csütörtökön sajtóközleményt jelentetett meg. Azt írják, ennél többet nem tudnak tenni az ügyben, a cég lehetőségeinek határához ért. Úgy tűnik, nem támogatja a politika a reptér megvalósulását. Közlemény, háttér.

A közlemény szerint a vállalkozás 2005 óta dolgozik a Vát-Porpáci nemzetközi légikikötő és az ahhoz kapcsolódó logisztikai központ létrehozásán.

"Az elmúlt években mindent megtettünk a beruházás sikeréért, a SIA-Port Kft. azonban a lehetőségeinek határához ért, jelen pillanatban ennél többet nem tud tenni a repülőtéri projekt megvalósulásért" - szögezte le az ügyvezető.

A Vát és Porpác térségébe tervezett Savaria Airport ügyében a kínai befektetők január 27-ig várták a magyar kormány válaszát. Felvetődött, ha ez nem születik meg, Magyarország helyett esetleg Lengyelországban építhetik ki hídfőállásukat - számolt be róla saját forrásaira hivatkozva néhány héttel ezelőtt a Vas Népe című megyei napilap.

Az MTI információja szerint a kínaiak eddig nem közölték döntésüket a beruházás előkészítését végző vasi céggel.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az MTI kérdésére írásban adott válaszából az derül ki, hogy a légügyi stratégia az idén nyáron készül el. A közlés szerint a minisztérium "elsősorban a jogszabályi környezet egyszerűsítésével, a bürokratikus terhek mérséklésével segítheti a vidéki repülőterek fejlesztését. A szaktárca ezen felül készséggel működik együtt olyan személy- és áruszállítási igények feltárásában, amelyek igazolhatják egy-egy légikikötő életképességét, fenntarthatóságát. Az Új Széchenyi Terv is célul tűzi ki a regionális repterek szolgáltatásainak bővítését, környékbeli üzemekkel és településekkel való kapcsolataik erősítését. A kidolgozás alatt álló légügyi stratégia kiemelten foglalkozik majd a magyarországi repülőterek fejlesztési lehetőségeivel."

A korábbi tájékoztatás szerint a Vát és Porpác közé tervezett, több mint 100 milliárd forint értékű beruházás közvetlenül több száz, az oda települő logisztikai központ és ipari park pedig közvetve akár ezer munkahelyet is jelenthetne.

Még 2009-ben a kormány határozatban nemzetgazdasági jelentőségű projektté nyilvánította a 455 millió euróra tervezett Vát-Porpác repülőtéri beruházást, amit meg nem nevezett kínai befektető bevonásával terveznek megvalósítani. Bajnai Gordon akkori kormányfő Szombathelyen 2010 márciusában azt mondta: a kínai befektetők ígérete szerint a beruházás jelentős számú munkahelyet teremtene, ezért a kormány minden tőle telhetőt megtett a fejlesztés sikeréért.

A 600 hektáron tervezett zöldmezős beruházásra alakult meg 2005-ben a SIA-Port Kft., amelynek 3 millió forintos törzstőkéjén három magyar magánszemély osztozik a cégjegyzék szerint.

Az érintett települések lakói 2009 áprilisában népszavazáson támogatták a kereskedelmi célú repülőtéri beruházást.

A Sia Aiport Kft. közleménye:

Az elmúlt néhány hétben különböző hírek, vélekedések láttak napvilágot a váti és porpáci repülőtér beruházással kapcsolatban, ezek megkérdőjelezték, hogy megvalósul-e a repülőtér. Legnagyobb sajnálatunkra nem tudjuk eloszlatni a felmerült kételyeket, mivel a döntéshozók részéről a projekt mindezidáig nem kapta meg a végleges jóváhagyást. Vállalkozásunk, a SIA-Port Kft. 2005. óta dolgozik a Vát-Porpáci nemzetközi légikikötő és az ahhoz kapcsolódó logisztikai központ létrehozásán, kizárólag saját finanszírozásban. Az elmúlt hat évben rengeteg támogatást, biztatást kaptunk, mely segítette elkötelezettségünket és kitartásunkat. Külön köszönet illeti a váti és a porpáci lakosokat, akik népszavazáson is támogatták a beruházást. Ugyanígy köszönjük a szombathelyi és Vas megyei közgyűlések és parlamenti képviselők egyhangú és folyamatos segítségét, törvénymódosításokban, a beruházás kiemelt státuszának elnyerésében. Az előkészítés során folyamatosan igyekeztünk tájékoztatni a közvéleményt. Ebben a sajtó helyi képviselői maximális mértékben partnerek voltak. Az elmúlt években mindent megtettünk a beruházás sikeréért, a SIA-Port Kft. azonban a lehetőségeinek határához ért, jelen pillanatban ennél többet nem tud tenni a repülőtéri projekt megvalósulásért. Tisztelettel, SIA-Port Kft.

 

Mi történt eddig reptérügyben?

Hat éve, 2005-ben fogalmazódott meg egy Vas megyében, Vát és Porpác települések külterületén egy elsősorban teherforgalomra specializált, körülbelül 4000 méter hosszú kifutópályával rendelkező, interkontientális teherszállító gépek fogadására alkalmas repülőtér létesítésének valamint az ehhez kapcsolódó logisztikai központ és ipari park kialakításának gondolata.

A SIA-Port Kft. elképzelésével megkereste két közvetlenül érintett település polgármestereit, képviselőtestületeit, később lakossági fórumokon közvetlenül a lakosságot is. Minden szereplő fogadókésznek mutatkozott. A beruházás tervéről személyes tájékoztatást kaptak a környező települések képviselőtestületei is, valamint a megye illetve Szombathely politikai döntéshozói is.

A beruházás fő stratégiai partnerének, és jelentős részben finanszírozójának a Shanghai Construction Groupot nyerték meg.

Döntések

2008 júliusában Vas megye közgyűlése határozatot hozott területrendezési terve módosításáról, illetve arról, hogy javasolja az Országgyűlésnek Országos Területrendezési Tervben Vát és Porpác térségét repülőtér létesítésére kijelölt területté történő átminősítését.

A helyi (váti és porpáci) településszerkezeti tervekről 2008. nyarán kezdődtek egyeztetések, az elkészült terv 2008 nyarán került a két érintett település, és az ügyben még illetékes környező települések képviselőtestületei, illetve a szakhatóságok elé. Ugyanekkor kezdődtek meg a földterületek tulajdonosaival az egyeztetések az ingatlanok megvásárlásáról is. Az eredeti elképzelések szerint a földeket a két önkormányzat vásárolja meg, az települések tulajdonába kerülnek, a beruházó pedig bérbe veszi a településektől. A vásárláshoz a beruházó biztosította volna a forrást. A két falu 7-7 százalékos tulajdonrészt is kapott volna a vállalkozásból.

A kételyek

A településszerkezeti tervek nyilvánosságra hozásakor illetve a földterületre vonatkozó egyeztetésekkor vált a lakosság számára reálissá és belátható idejűvé a repülőtér létesítése. Ekkor Váton, Porpácon és a környező településeken elsősorban Bögötön, Nemesbődön, Csényében a lakosság aggályokat fogalmazott meg a beruházással kapcsolatban, Váton és Porpácon ezeknek közmeghallgatáson adott hangot, és népszavazást kezdeményezett.

A lakossági aggályok a környezetszennyezés, környezetterhelés, kínaiak betelepülésének lehetősége, a termőföld megszűnése, közbiztonság romlása (kábítószer, prostitúció), telekspekuláció lehetősége körében fogalmazódtak meg, de tartottak az emberek attól is, hogy kizárják őket a hatósági engedélyezési folyamatokból, a hátuk mögött, a fejük felett születnek meg az életüket jelentősen befolyásoló döntések.

A Dózsa-utca története

Porpácon különösen nagy ellenállás bontakozott ki, mert elterjedt az a hír, hogy a repülőtér miatt le kell „dózerolni” a kifutópályához legközelebb eső utcát, mert szükség van a területre. Ezzel szemben a valóság az volt, hogy az előzetes tervek, számítások szerint a Dózsa utca több ingatlanát olyan zajterhelés érte volna, amely ugyan a vonatkozó jogszabályok szerint lakhatást nem lehetetlenítette volna el, de a vonatkozó jogszabályok szerint ezeken a telkeken építési korlátozást kellett volna bevezetni. Erről tájékoztatást a SIA-Port Kft. 2008 júliusában tájékoztatta a két képviselőtestületet, egyszersmint felajánlotta, hogy a tulajdonosokat kártalanítja, ingatlanokat, ha a tulajdonosok nem akarnak ott lakni, megvásárolja, vagy csereingatlant ajánl fel. Ugyanerről az érintett lakosok is tájékoztatást kaptak. A megvásárolt házakba a cég az építőmunkásokat költöztette volna, majd a területen védősávot alakított volna ki. Az akkori porpáci polgármester vetette fel, „emberileg nem jó, hogy a kiköltözők házaiban mások lakjanak”. Erre válaszolta a cég egyik vezetője, hogy ez esetben: „Ha ezzel meg tudunk nyugtatni bárkit is, akkor azonnal ledózeroljuk a házakat.” Innét eredt az országos visszhangot keltő dózer-probléma. A képviselőtestület a projekt folytatásának (földvásárlásnak, településszerkezeti terv elkészítésének) feltételül szabta a Dózsa utcaiakkal történő megegyezést, ezt a határozatot négy igen, egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. (Forrás: Jegyzőkönyv, Vát és Porpác közös képviselőtestületi ülés, 2008. július 3. Vát.)

Népszavazások

A repülőtér ellenzői a Levegő Munkacsoport személyében kaptak erősítést, a SIA-Port viszont következetes munkával igyekezett a projektet és annak hatását a közvélemény elé tárni, amely eredményt is hozott. Ugyanakkor a lakosság döntését jelentősen befolyásolhatta az is, hogy a gazdasági válság következtében rapid módon és drámai mértékben nőtt a munkanélküliség a megyében, elsősorban az iparilag legfejlettebb Szombathely és Sárvár vonzáskörzetében.

Váton 2009. február 1-én volt a népszavazás, amelyen a helyiek túlnyomó többsége a reptér létesítése mellett tette le a voksát. Porpácon április 5-én minimális többséggel nyert a reptér ügye.

Kormánydöntések

2009. december 30-án a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a Vát és Porpác térségében létrehozandó repülőtér ügyét. Ezt az Orbán-kormány 2010 őszén, a korábbi kormány által kiemeltnek minősített beruházásokat felülvizsgálta, a reptérről szóló döntést egy újabb határozatban elismerte. A megye képviselői pártállásra való tekintet nélkül a beruházás megvalósításának fontosságát hangsúlyozták.

Közben a SIA-Port Kft. tovább folytatta a tárgyalásokat a beruházásról a döntéshozókkal, és a potenciális partnerekkel. Kína mellett újabb befektetők jelezték érdeklődésüket. Nemény András a parlamentben tett fel kérdést a reptér sorsával kapcsolatban, amelyre a megye közvéleményt megnyugtató választ kapott. Egy hónappal később borúlátóbb tudósítások láttak napvilágot. Idén januárban pedig már komoly aggodalmak fogalmazódtak a beruházás döntéshozói támogatásával kapcsolatban a megyei napilapban. A januári szombathelyi közgyűlésen is előkerült a téma, a város polgármestere, Puskás Tivadar megnyugtatta a képviselőket, hogy továbbra is napirenden van a kormány előtt a beruházás. A reptér ügyével kapcsolatos sajtóérdeklődésre viszont illetékes miniszter meglehetősen langyos választ adott.

Jelen pillanatban hat éves előkészítő munka után itt áll az ügy.