Ha ez volt a cél, akkor minden rendben, ki lehet pipálni ezt a rendezvényt is.
Az izgalmam mérsékelt ugyan ezen a napsütéses vasárnap reggel, de mégis sikerült elnéznem a program kezdési időpontját.
Így aztán 30 perccel korábban, fél tízre érek a szombathelyi Március 15. térre, ahol gyanúsan kevesen vannak, mindössze két-három ember rakosgatja a koszorúkat, és mondják, hogy szerintük inkább 10 órakor jöjjek vissza.
Visszamegyek.
Az SZTK épületének tövében a rendőrök egy kiabáló, zavart hölgyet próbálnak lecsillapítani.
Amúgy a téren most már valamivel többen vannak, de sokkal kevesebben, mintsem egy állami ünneptől elvárná az ember. Bár nem tudom, vannak-e várakozásaink.
A kötelezően és protokollból megjelenteken kívül úgy szűk félszáz érdeklődő lehet, beleértve a szereplő diákok családtagjait.
Nem tudom, van-e üzenete vagy szimbolikája, mindenesetre a politika részéről a Jobbik és az LMP képviselője (Balassa Péter és Horváth Zoltán) itt van, a Fideszt a polgármesteren kívül Takátsné Tenki Mária, Lendvai Ferenc és Horváth Csaba képviseli. Az MSZP-től nem látok senkit.
A háborús eseményekre emlékezni közösen nem teljesen értelmetlen dolog, ebben a formában azonban valószínűleg az – vonom le a következtetést a téren az ünnepség alatt.
Fúvószene, zászlóvelvonás, iskolások műsora, néptánc, politikusi beszéd, koszorúzás.
Önmagával egyikkel sincs baj, a diákműsor korrekt, Hende Csaba aktuálpiliitikától mentes beszéde (lásd lent) is vállalható, de az összhatás azonban így is formális, patetikus és korszerűtlen.
Kicsit gondolkodom, mit lehetne ezzel az egésszel kezdeni, de olyan sok okos dolog nem jut eszembe.
Talán első körben annyi, hogy megkülönböztetjük a hős és az áldozat fogalmát.
A kettő összemosása ugyanis felmenti az egykori felelősöket.
Az ünnepi műsorban közreműködött az Oladi Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola Simon István Utcai Általános Iskolája, Szombathely Város Fúvószenekara és az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred
Mi az a hősök napja?
A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések.
Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan Szekszárdon. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény pedig ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő májusának utolsó vasárnapját. (MTI)
Miről beszélt Hende Csaba?
Összetartozunk azokkal a katonákkal, akik ezer esztendő alatt védték a hazát, nem szabad elfelednünk emléküket, és méltó módon gondoznunk kell azokat a temetőket is, ahol nyugszanak - hangoztatta Hende Csaba honvédelmi miniszter.
Elesett honvédjeink emlékének megőrzése különösen fontos kötelessége a mindenkori magyar államnak és azon belül a magyar honvédségnek is, amely az ő nyomdokaikban járva szolgálja hazánkat - mondta.
Hozzátette: a honvédelem az egész nemzet ügye, a nemzet egységét pedig semmi sem mutatja meg jobban, mint a hősök áldozathozatala, akik túl minden széthúzáson, túl a hitek és meggyőződések okozta nézetkülönbségeken, túl a különféle érdekeken, életüket adták a hazáért, értünk.
Hende Csaba, aki Szombathely országgyűlési képviselője, emlékeztetett: ma már törvény helyezi védelem alá a magyar hadisírokat. Korábban "csak ellenfeleink sírjait védték törvények Magyarországon", a magyar katonákét nem - jegyezte meg.
Elmondta: már elkészítették a haditemetők nyilvántartását, és megkezdődött a felújításuk, valamint hozzákezdtek annak az adatbázisnak a közzétételéhez, amely a világháborúkban elesett magyar katonák adatait tartalmazza.
A miniszter szólt arról is: nem tudni, a jövőben milyen biztonsági kihívásokkal szembenézni, de napjainkban is kialakulhatnak olyan helyzetek, amikor szükség van a honvédség helytállására. Emlékeztetett arra, hogy a katonák ott voltak az elmúlt évek árvizeinél, a vörösiszap-katasztrófa helyszínén és a nemzetközi válságövezetekben is.
A honvédség jövőjéről szólva Hende Csaba utalt a miniszterelnök pénteki rádióinterjújára, amelyben Orbán Viktor azt mondta, hogy Magyarországnak a következő években megfontoltan, de növelnie kell majd a katonai kiadásait.
Beszéde végén a politikus arra kérte a megemlékezés résztvevőit, menjenek el szavazni, vegyenek részt a Magyarország és Európa jövőjét alakító európai parlamenti választáson. (MTI)