Mindig rácsodálkozunk a különbségre. Képek.
Mindig rácsodálkozunk a különbségre. Képek.
Állítólag kezd beérni a magyarok gyógyvizet sulykoló marketingje. Mercedes-katalógust nem hoztunk, viszont mindig rácsodálkozunk a különbségre.
Képgaléria
Mielőtt elindulunk a bécsi vásárváros felé, osztrák vendéglátónkkal azt találgatjuk, hogy jó-e a hószállingózás egy utazás kiállításnak. Mert lehet, elveszi a kedvét valakinek a hideg, de az is lehet, hogy éppen hogy motiváló tényező egy mediterrán tengerparti apartman lefoglalásához.
Bécs ezen a téli, nyirkos, szürke hétvégén mindenesetre tartózkodóbban osztogatja bájait, de nem kell Sherlock Holmesnak lennünk, hogy rájöjjünk az osztrákok egyik titkára: állandóság.
Míg nálunk fontosnak tartják kéthetente átírni az adószabályokat és félévente új alkotmánnyal előrukkolni, Bécsben a Mariahilferstrasse egyik sarkán évek óta mindig ugyanazt a kebabot kapjuk, a Cosmopolitan nevű kávézóban stabilan megbízható a zöldszilváni, és biztosan tudjuk, hogy melyik kis dohányboltban lehet buszjegyet kapni.
Csak azon változtatnak, amin nagyon kell, akkor is finoman és a racionalitás szellemében. Amúgy meg hagyják békén az embert és megtörténni a dolgokat.
Nem olyan bonyolult ez, és nem is lenne olyan bonyolult lemásolni néhány elemet.
Óh, ha csak egy kicsit lennénk okosabbak …
A nemzetközi csarnok
Nagyjából a fenti filozófia érvényes a minden év januárjában megrendezett bécsi utazási kiállításra is, amely idén is a szokásos forgatókönyv alapján zajlott a hétvégén.
Az „A” jelű nagycsarnokban a nemzetközi turizmus a főmenü.
Akik komolyan gondolják, azok vagy a mennyiséggel, vagy a minőséggel akarnak figyelmet felkelteni. Az előbbi kategóriába tartoznak a nagy utazási irodák (TUI, Ruefa stb.), a horvátok, a törökök, a görögök vagy a szlovákok standjai, az utóbbiba például egy francia tájegység realisztikus étterme vagy a csehek kis söröspultja.
A magyar stand a kettő között van (a fotón), elég nagy is, szép is, habár a legnagyobb érdeklődés láthatóan nálunk is a kürtöskalács-szekció iránt van.
Pénteken még azt gondoljuk, hogy az utazásmarketingnek ez a formája már leáldozóban van, merthogy az internet kiszorítja a papírkatalógusokat, de szombaton már nem vagyunk ebben biztosak, mert nagyon sokan vannak kint.
A trendeket így kutyafuttában nem tudunk belőni, de feltűnően sokan érdeklődnek a folyami és tengeri utakat kínáló hajózási cégek standjainál, de mintha vesztenének népszerűségükből az egzotikus célpontok. Igaz, egy sarkvidéki utazást kínáló cég módfelett sikeresnek tűnik, mi meg elfelejtjük megkérdezni, mennyit kóstál egy ilyen kiruccanás.
Kezd beérni a magyar vízikampány?
A 21 magyar kiállító zöme a központi, a vizet központba állító nemzeti standon állít ki, néhány közülük azonban az egyedi megjelenés mellett döntött.
Közéjük tartozik – egyedül a gyógyfürdők között – Bükfürdő is.
„Úgy érzem, a Magyar Turizmus Zrt-nek a termálvizes koncepciója, gyógyvizes marketingje kezd lassan beérni. A magyar nagystandhoz és hozzánk is nagyon célzottan jönnek az osztrák érdeklődők” – mondja helyszínen Bolla Hajnalka, a közel 160 tagot tömörítő Bük, Bükfürdő Közhasznú Turisztikai Egyesület munkaszervezetének helyettes vezetője, aki hozzáteszi: az ő szemszögükből a kiállítás döcögősen indult, csütörtökön és pénteken kevesebb volt az érdeklődő, mint a korábbi években, de szombaton már elindult a nagyüzem. A fiatalabb korosztály már hajlamosabb az interneten tájékozódni, de még mindig sokan vannak, akiknek számít a személyes meggyőzés vagy maga a kontaktus. Találkoztak olyan vendéggel is, aki már lefoglalta a szállását Bükön, néhány hét múlva indul, de azért úgy érezte, jó, ha megkeresi a büki standot, és begyűjt még egy kis információt.
Bolla Hajnalka szerint a magyar kiállítók szakmailag is sokat tudnak tanulni a bécsi eseményből: egyrészt magának a kiállításnak, másrészt az osztrák turizmusnak a szervezettségét. Ez utóbbi közé tartozik a gasztrómia és a helyi termékek sikeres marketingje, vagy éppen az, hogy az osztrák gyógyfürdőket sikerült úgy pozícionálni, hogy ne egymás vetélytársai, hanem kiegészítői legyenek. Büknek például a nyugalmat, a gyógyászatot kell hangsúlyoznia – véli a szakember.
Bük, Bükfürdő Közhasznú Turisztikai Egyesület standjánál egyébként külön emberekkel és vásári ajánlattal vannak jelen a büki Répce és a Corvus szállodák, illetve szombaton összefutunk a szombathelyi TDM képviselőivel is, akik „albérlőként” vannak a standnál a szombathelyi turisztikai katalógussal.
Osztrákok egymás között
Míg az „A” csarnokban a nemzetek, régiók, városok és utazásszervezők kőkemény csatája zajlik, a „B” csarnok úgy néz ki, mintha összeborult volna egész Ausztria.
Már pénteken is nagyon sokan vannak itt, szombaton meg szinte mozdulni is alig lehet.
Szakember szemmel biztos látható melyik fürdőket hogyan pozícionálták, magyar látogatói szemmel viszont alig tudunk különbséget tenni, hogy hol végződik az utazás kiállítás osztrák belföldi szekciója, és hol kezdődik a gasztronómia kiállítás.
Kezekben söröskorsó és borospohár, és hatalmas sorok állnak helyi élelmiszerekért éppúgy, mint a Knorr standján készült ételekért.
Miközben a levegőt mindenféle ételszag tölti meg, a gyakorlatban is látjuk az osztrák turisztikai marketing hatékonyságát: azt már megszoktuk, hogy Burgenlandot úgy adják el mint a nyár és a napfény hazáját, arra azonban még mindig rá tudunk csodálkozni, hogy egy traktor vagy egy tehén úgy van tálalva, mintha az minimum egy pisai ferdetorony lenne. És az érdeklődés is legalább akkora.
Majdnem hazai pályán a német autógyárak
A „C” és „D” csarnokban majdnem annyian tapossák egymást, mint az osztrák belföldi szekciónál.
A bécsi autókiállítás (Vienna Autoshow) részben függetlenül működik az utazás kiállítástól, de részben együtt is azzal.
A jegyek mindenesetre kompatíbilisak egymással, és a legélelmesebbek kiállítók ki is használják a lehetőséget.
Ebben a műfajban figyelemre méltó a Suzuki, aki egy kis guruló papírkordét (lásd a fotót) osztogat a standjánál, amelynek a segítségével aztán a látogatók be tudják gyűjteni az utazási katalógusokat az „A” és a „B” csarnokban, hogy aztán majd áthúzzák a szajrét egész Bécsen. És közben 100 ezreknek reklámozzák a Suzukit. Ügyes, mondhatni.
Ennél nagyobb pályán játszanak a német autógyárak, melyek félig hazai pályán vonultatják fel az új és legújabb modelljeiket.
A BMW, az Audi, a VW és a Mercedes irgalmatlan mennyiségű modellel van jelen, és láthatóan ezek a márkák izgatják a legjobban az érdeklődőket is.
A Mercedes standjánál belefeledkezem a szemlélődésbe, így hamarjában kapok egy gusztusos reklámtáskát, de amikor a hostess azt kérdezi, melyik modellekről tegyen bele katalógusokat, kicsit zavartan azt mondom, hogy ettől eltekinthetünk. A hölgy megértően mosolyog; és ennyiben maradunk.
Mivel az autók iránt érdeklődők valószínűleg nem innen szándékozzák begyűjteni az autókkal kapcsolatos műszaki és egyéb információkat, nem soroljuk fel az autógyárakat, és nem csinálunk úgy, mint aki ért hozzá.
Csak annyit jegyzünk meg, hogy a hétvégi utazási és bécsi autó-kiállításon nem úgy tűnt, mintha az osztrákok túlzottan megsínylenék a válságot.
Mi pedig – olcsó zárszóként – eljátszunk a gondolattal, hogy milyen autómárkák jöhetnének szóba, ha az anyagiaktól nagyvonalúan eltekintenénk.
Nagyjából ez jött ki: Mini Morris, Mercedes, Fiat, Lancia, Mazda, Cadillac.