Mit jelent a holokauszt Szombathelynek? - Megnyitó és megemlékezés a zsinagógánál

A második világháború lezárulta pontot tett egy kegyetlen korszak végére. Szombathely pedig vesszőt tett az emlékezés menetébe, hogy mindenki megismerhesse a helyi zsidóság akkori életét. Újabb mérföldkőt avattak délelőtt a zsinagóga tövében. A holokauszt áldozataira emlékeztek a város vezetői: régóta áhított, állandó kiállítás nyílott.

Szombathely zsidó hittörténeti tárlata - ezt a tematikát kapta a város új kulturális színfoltja, ezzel a kiállítással tiszteleg és állít emléket az elhurcolt mártírok előtt.

A zsidóság kegytárgyai állnak az üveglapok mögött, fölöttük egy idővonal jelzi a zsidóság és a kereszténység közti egyenlőséget és különbséget. Menórák, idő koptatta személyes tárgyak, könyvek és díszes vallási ereklyék merednek a nézőre.

A soá szombathelyi eseményeit, a zsidóság helyi életét mutatja be a következő terem. Majd egy 19-20. századi zsidó család enteriőrjének látványával zárul. Minden részlet próbál kor- és élethű maradni.

Tanulni kell és el kell mondani unokáinknak, mi történt Európa közepén a 20. században. Az állandó kiállítás arra hívja fel mindenkinek a figyelmét, hogy mindig eszükbe jusson az, hogy elfelejteni nem lehet a borzalmakat, de tanulni belőle, kötelező - mondta Puskás Tivadar, polgármester.


A zsidó kultúra hagyományai szerint Puskás Tivadar és Márkus Sándor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke elültette az emlékezés fáját a látogatóközpont udvarán.

Minden év július első vasárnapján emlékezünk azokra, akiknek nem volt más bűnük, csak a származásuk. A holokauszt ma Szombathelyen a szégyenteljes történések közös, méltóságteljes elutasítását jelenti és egyben tartós küzdelmet a feledés ellenn - hangzott el 11 óra után az imaházban.

A gyászmegemlékezés közreműködésében részt vett Kelemen Zoltán, a Weöres Sándor Színház színművésze és Mérei Tamás, a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatója is.