Egy híres magyar regényíró különös nevű alakja, két európai kikötőváros és a világ egyik legszárazabb sivataga is előkerül a mai nyolckérdéses műveltségi kvízben. Az irodalmi és földrajzi feladványok mellett egy kis matematikára, történelmi ismeretre és a gyümölcsök világában szerzett tudásodra is szükséged lesz. Vajon hány kérdésre találod meg elsőre a helyes választ?
November 9-én Franciaország kezdeményezésére, a G7 támogatásával új nemzetközi együttműködés indult a tengeri kikötőkön keresztül zajló kábítószer-kereskedelem visszaszorítására. A kezdeményezés a kikötői hatóságok, a vámhatóságok és a nemzetközi szervezetek közötti információcserét erősítené. A program különösen fontos lehet olyan nagy európai áruforgalmi központok számára, mint a belgiumi Antwerpen, amely Európa egyik legjelentősebb tengeri kikötője.
November elején több fontos eseményről is beszámolt az olaszországi Ancona kikötőjének vezetése. November 6-án a kikötő fejlesztési terveiről egyeztettek az olasz kikötői szövetség elnökével, november 8-án pedig a Viking Yidun óceánjáró mintegy 650 ázsiai turistával érkezett a városba. Ancona az Adriai-tenger partján, Olaszország Marche régiójában található, és évszázadok óta fontos tengeri kereskedelmi központ.
A chilei Atacama-sivatag rendkívül száraz éghajlatáról és tiszta égboltjáról ismert. A térség egyes részein hosszú éveken át alig hullik csapadék, ezért a világ egyik legszárazabb vidékének tartják. A magas fekvés, a csekély felhőzet és a kevés fényszennyezés miatt számos nemzetközi csillagászati obszervatórium működik itt. Az Atacama nem Afrikában, hanem Dél-Amerikában található.
Rezeda Kázmér Krúdy Gyula irodalmi világának egyik jellegzetes figurája. A különös nevű, álmodozó természetű szereplő több műben is felbukkan, köztük az Őszi utazások a vörös postakocsin című regényben. Krúdy prózájának egyik sajátossága, hogy a múlt emlékeit, a régi Pest hangulatát és a szereplők belső világát gyakran összemossa. Rezeda Kázmér alakja is ezt a nosztalgikus, különös hangulatú világot idézi.
A csonthéjas termésekről legtöbbször a barack, a szilva vagy a cseresznye jut eszünkbe, pedig botanikai szempontból az olajbogyó is ebbe a csoportba tartozik. A csonthéjas termések jellegzetessége, hogy húsos termésfaluk kemény, csontos belső réteget vesz körül, amely a magot védi. A narancs ezzel szemben a citrusfélékre jellemző, különleges bogyótermést, úgynevezett heszperídiumot hoz.
Mit jósol a Márton-napi időjárás november 11-én? A libacsont, a köd és a havazás is fontos szerepet kapott a régi népi megfigyelésekben.
Miért eszünk libát Márton-napon, november 11-én? Ismerd meg Szent Márton legendáját, a régi népszokásokat és az újbor hagyományát!