A fejlesztés különösen a 2020-as pusztító földrengések után kapott jelentőséget.
Horvátországban 125 új földrengésmérő állomást telepítettek, és további 55 létesítését tervezik, hogy az ország egész területén pontosabban és gyorsabban észlelhessék a földmozgásokat. A fejlesztés különösen a 2020-as zágrábi és petrinyai pusztító földrengések után kapott jelentőséget - számolt be hétfőn az Index.hr horvát hírportál.
Tomislav Fiket, a CROSSNET elnevezésű projekt vezetője zágrábi sajtótájékoztatóján elmondta: a mérőhálózat bővítésével Horvátország történetében először vált lehetővé az ország egész területének szeizmológiai megfigyelése.
A sűrűbb hálózat révén a szakemberek pontosabban meghatározhatják a földrengések helyét és erősségét, valamint részletesebben vizsgálhatják a talajmozgásokat. Az összegyűjtött adatok segíthetik a földrengésveszélyes területek feltérképezését, az építkezések tervezését és az épületek biztonságának javítását.
A zágrábi egyetem szeizmológusai októberben új földrengés-veszélyeztetettségi térképet tettek közzé, amely szerint a legnagyobb veszély Dalmácia déli részén, különösen Dubrovnik környékén van, de Split, Fiume és Zágráb térségében is jelentős földmozgásokkal kell számolni. Korábbi hivatalos felmérések szerint a fokozottan veszélyeztetett térségekben Horvátország lakosságának mintegy egyharmada él.
Az új mérőállomások a korai riasztórendszerek fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak. A műszerek a rengés kezdetén keletkező, gyorsabban terjedő szeizmikus hullámokat érzékelik, így bizonyos esetekben még az erősebb talajmozgás megérkezése előtt figyelmeztetést lehet kiadni.
Fiket hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti a földrengések előrejelzését, hiszen a riasztás csak a rengés kezdete után történhet meg. Az epicentrum közelében ráadásul olyan rövid lehet a rendelkezésre álló idő, hogy a figyelmeztetés már nem teszi lehetővé az érdemi reagálást. Távolabb azonban akár néhány másodperc is elegendő lehet a károk és az áldozatok számának csökkentésére.
A 2021 novemberében indult, 13,6 millió euró (mintegy 4,9 milliárd forint) értékű projekt költségeinek 75 százalékát uniós forrásokból, a fennmaradó részt pedig a horvát állami költségvetésből fedezik. A fejlesztés eredetileg idén júniusban zárult volna le, határidejét azonban december végéig meghosszabbították, és további féléves hosszabbítást is terveznek.
A sajtótájékoztatót az 1880. november 9-i nagy zágrábi földrengés 146. évfordulóján tartották. Az akkor 6,3-asra becsült erősségű földrengésben ketten meghaltak, és a város épületeinek jelentős része megrongálódott.
Horvátországot 2020-ban is két pusztító földrengéssorozat sújtotta. Március 22-én Zágrábot és környékét 5,6-os, majd 5,1-es erősségű földmozgás rázta meg. Számos épület megrongálódott, egy ember meghalt, többen megsérültek, az utórengések pedig hónapokig folytatódtak. December 28-án és 29-én Közép-Horvátországban, Petrinya és Sziszek térségében következett be két erős, 5,2-es, illetve 6,3-as földrengés. A katasztrófában heten életüket vesztették, 28-an megsérültek, és jelentős anyagi károk keletkeztek. A térségben azóta is észlelnek földmozgásokat.