Néhány nappal ezelőtt pont erről írtunk. Másodszorra. Most rányitották a kocsiajtót a kerékpárosra, aki súlyosan megsérült. Ismét ideírjuk: borzongató élmény arra biciklizni.
Néhány nappal ezelőtt pont erről írtunk. Másodszorra. Most rányitották a kocsiajtót a kerékpárosra, aki súlyosan megsérült. Ismét ideírjuk: borzongató élmény arra biciklizni.
Néhány nappal ezelőtt pont erről írtunk. Másodszorra. Most rányitották a kocsiajtót a kerékpárosra, aki súlyosan megsérült. Ismét ideírjuk: borzongató élmény arra biciklizni.
Még egy hete sincs annak, hogy egy baleset kapcsán – akkor már másodszor – felhívtuk a figyelmet a szombathelyi Kőszegi utcában található életveszélyes kerékpáros közlekedésre.
Tettük ezt annak apropóján, hogy egy biciklist az utca azon kereszteződésében ütötte el egy autó, amelyről korábban fényképpel alátámasztva megírtuk, hogy életveszélyes.
A cikk néhány olvasói hozzászólást is generált, aminek részben örültünk. Ennél jobban már csak annak örültünk volna, ha valamely illetékes is mond valamit.
Most újabb kerékpáros baleset történt a Kőszegi utca egy másik szakaszán, – sajnos – pont ott és pont úgy, ahogy megjósoltuk.
A rendőrségtől csütörtökön az alábbi tájékoztatást kaptuk:
„egy hölgy személygépkocsijával a Kőszegi utcában a kijelölt várakozóhelyen szándékozott parkolni. A megállást követően feltehetően figyelmetlenül nyitotta ki gépkocsijának bal oldali ajtaját, melynek következtében egy arra közlekedő kerékpáros hölgy nekiütközött. Az ütközés következtében a hölgy az úttestre esett és 8 napon túl gyógyuló csonttörést szenvedett. Az ügyben büntetőeljárás indult.”
Korábban, 2008-ban pedig ezt írtuk:
A Kőszegi út a másik irányba is borzongató élmény. Mivel nincs kerékpárút, a parkoló autók mellett kell elsuhanni, ami alaposan megdolgoztatja a szívizmokat. Keskeny az úttest, hátulról folyamatosan jönnek ránk az autónk, így választhatunk kell: vagy beletekerünk és az autók között cikázva próbáljuk tartani a tempót, vagy szorosan jobbra húzódva próbálunk utat engedni nekik, és egyrészt azért szorítunk, hogy sikerüljön nekik a kicentizés, másrészt azért, hogy lehetőleg ne most szálljanak ki a parkoló autókból, mert abból nagy ducc lenne.
Még egyszer, harmadszor is szólunk: