Az éves kártyadíjakat az átlagos 1700 forintról 3000 forintra emelték, a tranzakciós illetéket pedig több lépcsőben és teljes körűen áthárították az ügyfelekre.
A tranzakciós illetéket a pénzforgalmi szolgáltatók gyakorlatilag teljes mértékben áthárították az ügyfelekre – mondta a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a Jelentés a fizetési rendszerről című kiadványt bemutató sajtótájékoztatón.
Bartha Lajos elmondta: tavaly az éves kártyadíjakat az átlagos 1700 forintról 3000 forintra emelték a bankok, a tranzakciós illetéket pedig több lépcsőben és teljes körűen áthárították az ügyfelekre.
Az igazgató hozzátette: a banki szolgáltatások többségénél a hitelintézetek közvetlenül hárítják át a költségeket.
Az igazgató szerint ugyanakkor kedvező, hogy a napközbeni elszámolásban az átutalások a küldő ügyféltől a kedvezményezett ügyfélig 2 óra alatt jutnak el, azaz a teljesítési idő átlagosan mindössze a fele a jogszabályban előírt 4 órának.
Az átutalások éves összege a GDP-hez mérten a 2012-es 14,5 százalékról 15,3 százalékra bővült 2013-ban, az EU átlaga 2012-ben 17,8 százalék volt.
Tavaly a vásárlások során az éves lakossági fogyasztás 13 százalékát fizették a háztartások elektronikus úton, egy évvel korábban az arány 11,8 százalék volt, míg a közüzemi szolgáltatások számláinak fizetése alkalmával a 2012-es 23,5 százalék után az elmúlt évben 24,3 százalékos hányadot jelentett az elektronikus úton történő fizetés.
Részben az ingyenes készpénzfelvétel hatásaként fokozatosan nő a készpénz használata. Bár az állomány az idei év elejétől kissé jobban bővült, ezt az ingyenes készpénzfelvétel mellett a betéti kamatok csökkenése is indokolhatja.
A fizetési rendszert vizsgálva megállapították, hogy egy nagy bank esetleges kivonulása sem növelné meg jelentősen a kockázatokat a rendszerben.
Részletek a jelentésből
A díjemelések időzítése és mértéke alapján megállapítható, hogy a tranzakciós illeték bevezetése miatti költségnövekedést 2013. októberig minden bank áthárította a lakossági ügyfelekre különböző formában, ráadásul néhány esetben a díjak növekedése meg is haladta az illeték mértékét.
2011 áprilisa és 2013 eleje között a lakossági ügyfelek átlagos pénzforgalmi díjterhelése gyakorlatilag nem változott, reálértéken pedig még csökkent is az elektronikus fizetési eszközök bővülő forgalma ellenére, ezt követően azonban 2013 végére átlagosan 60 százalékkal nőttek a pénzforgalomhoz köthető költségek.
