x
Lisztérzékenység (coeliakia, gluténérzékenység)
A coeliakiában a vékonybél nyálkahártyája immunreakció következtében károsodik, felszívódási zavart okozva ezzel. A vékonybél nyálkahártyája sorvad, szöveti képe megváltozik azáltal, hogy a felszínét borító felszívást végző hámsejtek ellaposodnak. A felszívó felület károsodásának mértékétől függően a tápanyagok felszívódása romlani fog. Az immunreakciót feltételezhetően egy a gabonafélékben megtalálható fehérje, az ún. glutén indítja el. A glutén a szervezetbe bekerülve egy enzim segítségével (szöveti transzglutamináz) bontásra kerül, így lesz belőle egy kisebb molekulatömegű peptid, a gliardin. A szervezet ellenanyag termelődése ismeretlen ok miatt a szöveti transzglutamináz ellen indul.
A toxikus hatás értelmezésére számos elmélet született, melyek nem adnak ugyan egyértelmű magyarázatot, de az mindenképp kijelenthető, hogy a bélnyálkahártya károsodásához mindenképp glutén fogyasztásra van szükség.
Az egyik elmélet szerint szerint, ha nem áll rendelkezésre elegendő glutént bontó enzim, a fehérje emésztése nem tökéletes, és a keletkező toxinok károsítják a felszívó hámot. A másik feltételezés szerint a felszívó hámsejtek áteresztőképességének megváltozása okolható a nyálkahártya károsodásáért. A harmadik jelentős magyarázatot az immunológia elmélet adja, mely szerint a károsodás a gluténnel szembeni kóros immunválasz következménye.
Tünetek
Felnőttkorban a betegség rendkívül változatos klinikai formában jelentkezhet, a tünetek nem egyértelműek, a diagnosztizált esetek alacsony száma ezzel magyarázhatóak. Lisztérzékenységben mind három tápanyagféleség (szénhidrát, fehérje, zsír) felszívódása zavart szenved, mégis a korai tünetek jelentkezéséért a zsírfelszívódás zavara a felelős (hasmenés, zsíros fényű széklet, laza széklet). A nem megfelelő fehérjefelszívódás következménye vizenyőképződés lesz, leginkább boka tájékon, esetleg lábfejen.
Leggyakoribb tünet: fáradtság, kimerültség, vérszegénység, hasi görcsök, krónikus hasmenés, halvány, zsírfényű, emésztetlen széklet, hasi fájdalom, felfúvódás, fokozott bélgáztermelődés, fogyás, fejfájás, szimmetrikus bőrkiütések, meddőség, csontritkulás, szájüregi fekélyek. Gyermekeknél a gabona étrendbe iktatását követően legkésőbb egy éven belül fokozatosan jelentkeznek a tünetek. Többnyire a fejlődés lelassulása hívja fel a figyelmet a betegség gyanújára az egyéb klasszikus tünetek mellett.
Diagnózis
A diagnózis felállítása hosszadalmas protokoll eredménye. A vérből kimutatható ellenanyagok kimutatása közelebb visz a betegség megállapításához, de magát a diagnózist a vékonybél nyálkahártyájából vett szövettani minta fogja eldönteni. A vizsgálatot legkevesebb három alkalommal kell elvégezni, megfelelő időközönként. Az első biopsziát gyanú esetén, még a kezelés megkezdése előtt kell elvégezni, hogy a kóros nyálkahártya állapotot regisztrálhassák, hogy az így nyert minta viszonyítási alapul szolgálhasson a későbbi eredmények kiértékelésekor. Kóros elváltozás esetében az újabb mintavétel körülbelül egy évvel az első mintavétel után esedékes, mialatt a beteg gluténmentes diétával éli a mindennapjait. Megfelelő javulás esetén óvatos gluténterhelés következik, várhatóan újbóli tünetek megjelenésére és nyálkahártya újbóli károsodására számíthatunk.
Otthon is elvégezhető - lisztérzékenységet kimutató - teszt
Lisztérzékenységet kimutató teszt (önellenőrzésre)
Ha az újabb biopszia igazolja a nyálkahártya károsodást, igazolva van a gluténérzékenység is. Vagyis abban az esetben, ha a gluténmegvonásra a szöveti kép jelentősen javul, majd gluténterhelésre romlik, felállítható a lisztérzékenység diagnózisa.
A glutén étrendből való teljes kiiktatásával a bélnyálkahártya lassan fokozatosan regenerálódik, a tünetek megszűnnek, az érintett személy teljesen átlagos életet élhet, más gyógyszeres kezelésre nincs szüksége. A gluténmentes étrendet tartani épp elég nagy feladat az illető és a családja számára. Legfőképpen azért, mert a kész élelmiszerekben a 2 százaléknál kisebb mennyiségbe kerülő komponenst nem kötelesek feltüntetni a gyártók.
Tilos fogyasztani a gluténtartalmú élelmiszereket!
Tilos:
Búza, rozs, árpa, zab (és ezekből készült kenyér, tészta, keksz, keményítő), húskészítmények (konzerv, hurka), felvágottak általában, sör, gyümölcsjoghurtok, levesporok
Szabad:
Rizs, kukorica, burgonya, szója, tojás, húsok, tej, tejtermék, zöldségfélék, gyümölcsök, cukor, zsír.
Glutenix gluténmentes magkeverékes kenyérpor 500g Glutenix gluténmentes barna kenyér sütőkeverék Rizsliszt Glutenix gluténmentes fehérkenyér sütőkeverék
Vigyázat, nyomokban glutént tartalmazhatnak:
karamell, citromsav, dextrin, maláta, maltóz, rizstej, szójaital, szójaszósz, sütőpor, instant kakaó és kávé, mustár, ketchup, nápolyi, keksz.
Gyógyszerek esetleges glutén-, vagy laktóztartalma: itt megnézheti!
Az élelmiszerek között meglehetősen nehéz kiigazodni. Nagy segítséget jelentenek a "lisztérzékeny klubok" ahol az érintettek megosztják egymással a tapasztalataikat, recepteket cserélnek, tanulnak egymástól, és biztatják egymást. Szintén nagy segítség az Allergia Adatbank minden évben megjelentetett kiadványa, melyben garantáltan gluténmentes termékösszeállítást találunk, ugyanis a gyártóknak egy teljes évre mindenképpen kötniük kell magukat ahhoz, hogy az összetételen nem változtatnak.
Az Allergia Adatbank honlapja
A zsírfelszívódás zavara miatt gondolni kell a zsírban oldódó vitaminok pótlására.