A genetika a ludas.
A migrénnel járó fejfájások pontos okai még tisztázatlanok.
Két elmélet létezik: neurovaskuláris elmélet és vaskuláris elmélet.
A fejfájást kiváltó okok:
: táplálékok, élvezeti cikkek (vörösbor, sajt, csokoládé, citrusfélék és cigaretta), hormonális változások (havi vérzés, tablettaszedés), időjárás (légnyomásváltozás, időváltozás, főn), az alvás- és ébrenlétritmus megváltozása, feszültség, stressz, egyéb izgató okok (vibráló fény, zaj, erős szagok, klimatizált vagy füstös helyiségek).
A migrén kialakulásához vezető genetikai tényezőket, valamint a migrén és a stressz összefüggéseit vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program keretében alakult új kutatócsoport a Semmelweis Egyetemen.
A szakemberek elsősorban arra fókuszálnak, hogy mely faktorok váltják ki a migrénes roham visszatérését. Hipotézisük szerint genetikai tényezők befolyásolják, hogy miként reagál valaki olyan külső környezeti hatásokra - például a stresszre -, amelyek migrénhez vezetnek - olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján elérhető közleményben.
„Feltételezéseink szerint az agykéregnek, különösen a homloklebenyi résznek, vannak olyan szabályozó területei, melyek migréneseknél kevésbé hatékonyan működnek, így a szorongás, illetve a fokozott stresszválasz, valamint a fájdalom kialakulásáért felelős agyi területek nincsenek megfelelő kontroll alatt” - idézi a honlap a kutatócsoportot vezető Juhász Gabriellát, a GYTK Gyógyszerhatástani Intézetének docensét.
A szakember szerint a stresszt szélesebb értelemben vizsgálják, így például a munkahelyi és a hétköznapi stresszhelyzetek mellett a fájdalom visszatérésétől való félelem is kulcsfontosságú lehet. A vizsgálatokba a tervek szerint száz önként vállalkozót vonnak be: ötven migrénest és kontrollcsoportként ötven egészséges személyt. Az MTI válaszára Juhász Gabriella elmondta, hogy az önkéntes résztvevők előzetes vizsgálatai már megkezdődtek: egy beszélgetés, majd egy részletes kivizsgálás alapján döntik el, hogy a jelentkező alkalmas-e a kutatásra.
Ennek részeként a szakemberek egyebek közt funkcionális MR segítségével képeket készítenek az agyról, miközben különböző behatások érik az alanyt, például félelmet kifejező arcot mutatnak neki, vagy fájdalommal fenyegető helyzetet szimulálnak. A vizsgálatok során látható lesz, hogy az egyes külső behatásokra mely agyi terület aktivitása milyen mértékben változott, és különbözött-e ez a migrénesek és a kontrollcsoport esetén.
A kutatási program másik része arra keresi a választ, hogy a stresszoldó módszerek, úgy mint az autogén tréning megtanulása, hogyan hat az agy működésére. A stresszoldó relaxációs módszert elsajátító és alkalmazó migrénes betegek ugyanis arról számolnak be, hogy ritkábban fáj a fejük és kevesebb fájdalomcsillapítóra van szükségük.
A stressz és a migrén összefüggéséről rendszerint a betegek is beszámolnak saját tapasztalataik alapján - olvasható az egyetem honlapján. Érdekesség, hogy legtöbbször nem a stresszhelyzetben jön a roham, hanem a stresszhatás lecsengését követően. Gyakori, hogy a hétköznapi stressz okozta migrén a hét végén alakul ki.
Juhász Gabriella az MTI-nek elmondta, hogy korábbi hazai kutatások alapján nagyjából 1-1,2 millió migrénes él Magyarországon és a betegség elsősorban az aktív korban lévő lakosságot érinti, nőknél 2-3-szor gyakoribb az előfordulása.
A szakember abban bízik, hogy a támogatás három éve alatt munkájuk nemcsak a hazai kutatást viheti előre, hanem nemzetközi szinten is jelentős, új eredményeket hozhat. Céljuk egyebek mellett, hogy felismeréseik lehetőséget nyújtsanak a migrénes rohamok megelőzésére, és olyan biokémiai mechanizmusokat tárjanak fel, amelyek támpontot nyújthatnak későbbi gyógyszerfejlesztésekhez - olvasható a közleményben.
Az MTA-SE-NAP B Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport a Nemzeti Agykutatási Program B alprogramja keretében alakult meg.