Előző összeállításunk tetszett olvasóinknak, így itt van a következő.
Előző összeállításunk tetszett olvasóinknak, így itt van a következő.
Már nem indul a bakterház
A bakterházakban már régen nem bakterek, hanem váltókezelők dolgoznak, de az országban sok helyen a modern biztosítóberendezések kiépítése miatt megszűntek a bakterházak, természetesen a tekerős sorompókkal együtt. Békéscsabán is ez a helyzet – számolt be róla a beol.hu.
A lapnak a 2006 óta a MÁV-nál dolgozó Király István nyilatkozott.
„Tizenkét-tizenkét órás váltásban dolgoztunk a kollégáimmal, és legfőbb feladatunk a váltók kezelése, gondozása és ellenőrzése mellett az volt, hogy kézzel letekerjük a sorompót. A nappali műszak reggel fél héttől este fél hétig tartott, az éjszakai pedig értelemszerűen este fél héttől reggel fél hétig. Az esős, illetve a téli időjárás mindig 'emlékezetesen' telt. A bakterházban a kötelező eszközök mellett egy asztal, egy szék és egy szekrény állt. A rádió és a tévé nem engedélyezett, nehogy elvonja a figyelmünket. Egy-egy napon - a tehervonatok számától függően - 100-120 szerelvény haladt el ezen a szakaszon, ami egyébként a Békéscsaba-Budapest vonalon fekszik. A fennmaradó időt a szabályzat szerint önképzéssel kellett töltenünk, éjszaka pedig igyekeztünk valamennyit pihenni."
Bakterház Zircen. Fotó: iho.hu
A lap Lovas Gyula Bakterház című kötetére hivatkozva azt is hozzáteszi, hogy a bakterház nem szakszerű megjelölése azoknak az épületeknek, amelyek a vasutak mentén különféle rendeltetéssel épültek. A vasúti őrház mégis ezzel a szóval ment be a köztudatba. Mint a szerző leírta, az őrházak elsőrendű feladata a vasútüzem 19. századi kezdetétől fogva a pálya ellenőrzésének biztosítása, s így a pályafenntartás szolgálati körébe tartozott. A nagyobb műtárgyakat – alagutakat, hidakat – is vigyázták. A pályaőr, a sorompóőr, a térközőr bakterházai a nyílt vonal mentén álltak, legtöbbjük szépen beleilleszkedett a tájba.
Nem vették a verseit, 2,5 milliós kárt okozott
Megtörtént a vádemelés annak a pécsi egyetemistának az ügyében, aki még 2014. november 11-én Pécs belvárosában árulta a verseit, hogy pénzt szerezzen. Csakhogy senki sem tartott igényt a költeményekre, ezért a „költő” dühében a belvárosban parkoló gépkocsikat kulcsával megkarcolta. Összesen 14 gépkocsit rongált meg, gépkocsinként 100-380 ezer forint kárt okozva. A 14 gépkocsiban összesen több mint 2,5 millió forint kár keletkezett – olvastuk a bama.hu-n.
Migránsoknak hitték a közmunkásokat
Jutalomútra vitt két tucat közfoglalkoztatottat a bőszénfai polgármester a hétvégén, de a paksi ebéd előtt rendőrt hívtak rájuk egy parkolóban, mert migránsoknak hitték őket – olvastuk a sonline.hu-n.
Nyitrai István polgármester elmesélte, egy helyi vendéglőben előre foglaltak asztalt, amikor szervezték a kirándulást, de a tervezettnél valamivel előbb értek a paksi étteremhez.
„A közeli lakótelep mellett parkoltunk le a két kisbusszal, s bár tudtak előbb fogadni a vendéglátóhelyen, így is maradt egy félórás szabadidőnk. Alig telt el két-három perc, amikor megjelent egy járőrkocsi két fiatal rendőrrel, akik látva a Darányi Ignác Terv feliratú matricánkat a buszon, mindjárt mosolyogva, barátságosan mondták el, miért jöttek. Kiderült, lakossági bejelentés érkezett, hogy migránsok vannak a lakótelep parkjában, legalábbis annak hitték a bőszénfaiakat. A rendőrök végül kedélyesen elbeszélgetve, de először a gépkocsivezetőket, majd végül mindenkit igazoltattak, ezután magukra hagyták a csapatot.”
Menzareform: Sózni kell
Nem lehet teljesen kihagyni a sót – magyarázta a sonline-hu-nak a közétkeztetéssel foglalkozó Hungast-csoport ügyvezető igazgatója, Kérfalusi Attila a menzareform kapcsán.
„Főleg az óvodásoknál az előírást is lehetetlenség betartani, mert ha tízóraira adunk zsemlét és felvágottat, akkor már „teljesítettük” a napi sómennyiséget. Ezért azt szorgalmazzuk: ne minden egyes nap, hanem például tíznapi átlagban kelljen betartani az előírásokat. A tanév eleje óta már több alkalommal vettek mintát a hatóság szakemberei, a következő időszakban nyilván ezeknek az elemzése folyik és jó volna, ha a jövő év elejétől már sikerülne enyhítést elérni a tapasztalatok birtokában.”
Illusztráció. Fotó: eduline.hu
Kérfalusi szerint Siófokon feltűnően alacsony a középiskolás menzások aránya, márpedig ez inkább fokmérője lehet az ebéd minőségének, de ez nem siófoki jelenség, másutt is így van.
„Még a középiskolák között is van különbség, míg a gimnazisták tíz-tizenöt százaléka ebédel, addig a szakiskolásoknak csak néhány százaléka; kétségtelen, ebben a korosztályban még akadnak bőven kihasználatlan lehetőségeink.”
Az sem mindegy, milyen körülményeket teremtenek az étkezéshez. A Hungast-csoportnak van már „mintamenzája” például Zuglóban és Pécsen, ahol szinte étteremmé varázsolták a menzát, fiatalokra szabott interaktív tájékoztatókkal. És nincs letört fülű, műanyag vizes kancsó, se „menzaszék”.
A cégnél egyébként nemrég a siófoki polgármester vizsgálatot rendelt el a szülők és az intézményvezetők panasza nyomán, s arra kérte a céget, hogy mellőzzék egyebek között a kölest és a kuszkuszt, mert ezek úgyis a kukában végzik.
A lap tudósítójának ott jártakor karalábéleves, paradicsomos húsgombóc árpagyöngygyel és főtt krumpli volt a menü. Megkóstolta, ízlett neki a zöldségekben gazdag leves, az árpagyöngyöt pedig észre sem vette volna, ha nem tudja, hogy nem rizst tettek a húsgombócba, igaz - ahogy több, hasonló beszámoló szerzője is - kissé sótlannak ítélte az ételeket.