Milyen jövő várhat a szektorra a következő években? Erre a kérdésre kerestünk válaszokat.
A koronavírus-járvány által gerjesztett online vásárlási hullám után is stabil növekedést látunk a hazai e-kereskedelemben. De milyen jövő várhat a szektorra a következő években? Erre a kérdésre kerestünk válaszokat.
Megérkezett a GKI Digital és az Árukereső közös jelentése, amely szerint az első félévében 30%-os bővülés mellett bruttó 494 milliárd forintos belföldi forgalmat bonyolított a magyar online kiskereskedelmi piac, melyen belül az első negyedév forgalma 43,7%-kal múlta felül a 2020-as első negyedév forgalmát. A tavalyi évben rekord magas számokat hozó második negyedévhez képest idén további 21%-os forgalombővülés volt tapasztalható, vagyis a hazai e-kereskedelem a járvány előtti ütemnél nagyobb mértékben képes nőni, ami minden várakozást felülmúl.
Ha meg szeretnénk jósolni, milyen jövő vár a szektorra, elsősorban azt kell megvizsgálnunk, milyen mutatók járultak hozzá az előző évek eredményeihez, illetve sorra kell vennünk azokat a hatásokat, amelyek jelentősebb mértékben befolyásolhatják a webáruházak teljesítőképességét.
Fontos látni, hogy a forgalomnövekedést – vagyis a webáruházak összesített bevételét – három mutató határozza meg; az aktív vásárlói bázis, a megrendelési gyakoriság, valamint az átlagos megrendelési érték változása. Ezek mindegyike relatív jól meghatározható tendenciával rendelkezik, így a vizsgálatukkal közelebb juthatunk a szegmens reálisan várható növekedési üteméhez.
Az aktív vásárlói bázis esetében a növekedési plafon erősen érezteti a hatását. Ez a hatás olyannyira meghatározó, hogy a lakossági fegyelmezettség által fémjelzett tavaszi időszakban sem nőtt jelentősen a vásárlói bázis. Egyre kisebb azoknak a felhasználóknak a tábora, akik még soha nem rendeltek az online térben, de megszólíthatók.
Az átlagos megrendelési érték jellemzően kismértékben nő, kivételt csupán a tavalyi esztendő jelentett. A növekedés üteme azonban megtorpant, a hivatkozott jelentés szerint az idei év első felében mínusz 1 százalékon áll. A növekedés motorját tehát a vásárlási gyakoriság szolgáltatja; ez érték tulajdonképpen a teljes e-kereskedelmi forgalom növekedése. Amennyiben a megrendelési érték esetében továbbra is stagnálást látunk, a következő években az e-piac növekedése 12-18% között alakulhat.
Noha az idei évben a Black Friday kampánysorozat, illetve a karácsonyi főszezon bevételeit jelentősen befolyásolhatja a járványhelyzet alakulása, illetve az erre adott kormányzati reakció, a következő évektől újra kiszámíthatóság jellemezheti az e-kereskedelmet.
Napjainkban jelentős szolgálatfejlesztést hajtanak végre a piacvezető szereplők, elég az Easybox csomagautomata hálózatra, a megújuló offline szaküzletekre vagy a digitális megoldásokra gondolni. Egyre gyakrabban látjuk annak a jelét, hogy a hazai piacon is a nagy szereplők kerülnek versenyelőnybe a kisvállalkozásokkal szemben; a nagyobb választék, a stabilabb szolgáltatáscsomag és a jellemzően jobb árazás egyértelműen feléjük billenti a mérleg nyelvét.
Elsősorban az itt leírt okok miatt egyre több kis és közepes forgalommal rendelkező webáruház tervez külföldi piacnyitást. A július 1-én életbe léptetett áfaszabály-módosítás jelentősen csökkenti az exporttevékenységet folytató e-kereskedők adminisztratív terheit, így kisebb mértékben tovább nőhet a terjeszkedési kedv.
Sokan úgy vélik, a hazai e-piac szereplői megfelelő exportterv, tudatos marketing és stabil logisztika birtokában képesek jelentős piaci részesedésre szert tenni a régióban.