Brexit után újra napirenden a brit EU-tagság

Nagy-Britanniában ismét előtérbe került az Európai Unióhoz való közeledés kérdése. Egy friss felmérésben az újbóli EU-tagság volt a legnépszerűbb a felsorolt kapcsolati lehetőségek között, a Tony Blair Institute pedig azt javasolja, hogy az ország tíz éven belül célozza meg a visszatérést egy megreformált EU-ba. A brit kormány ugyanakkor jelenleg nem az újbóli csatlakozást követi.

Egyre erősebb a vita a Brexit után: ismét napirenden a brit EU-tagság

Nagy-Britanniában új lendületet kapott az Európai Unióhoz fűződő viszony jövőjéről szóló vita. Egy friss YouGov-felmérés szerint az újbóli teljes jogú EU-tagság a vizsgált kapcsolati lehetőségek közül a legnépszerűbb választás, miközben a Tony Blair Institute for Global Change már azt javasolja, hogy az ország egy évtizeden belül tűzze ki célul a visszatérést egy megreformált Európai Unióba.

A két, néhány nap különbséggel nyilvánosságra került anyag eltérő oldalról közelíti meg ugyanazt a kérdést. Az egyik a brit választók véleményét vizsgálja, a másik politikai és gazdasági érveket sorakoztat fel egy szorosabb európai kapcsolat, hosszabb távon pedig az újbóli tagság mellett.

Sok választókerületben az EU-tagság a legnépszerűbb lehetőség

A YouGov a Best for Britain számára 11 927 brit állampolgár bevonásával készített országos kutatást. A felmérés választókerületi becslése szerint a 632 vizsgált angliai, walesi és skóciai körzetből 628-ban az újbóli teljes jogú EU-tagság bizonyult a felsorolt brit–EU kapcsolati lehetőségek közül a legnépszerűbbnek.

Fontos ugyanakkor, hogy ez nem jelenti azt, hogy a választók abszolút többsége az újbóli csatlakozást támogatná. Az országos mintában 35 százalék választotta ezt a lehetőséget, ami a felkínált alternatívák között a legmagasabb arány volt.

Az EU egységes belső piacához történő önálló visszatérést 6 százalék, kizárólag a vámuniós tagságot 5 százalék támogatta. A megkérdezettek 11 százaléka ezzel szemben tovább lazítaná Nagy-Britannia és az Európai Unió kapcsolatát.

A pártpreferenciák alapján jelentős különbségek mutatkoztak. Az újbóli EU-tagságot a Munkáspárt szavazóinak 55 százaléka, a Liberális Demokraták támogatóinak 56 százaléka, a Zöldek híveinek pedig 67 százaléka választotta. A Konzervatív Párt szavazói között ez az arány 20 százalék volt.

A Blair-intézet tíz éven belüli visszatérést javasol

Néhány nappal a felmérés után a Tony Blair Institute for Global Change átfogó elemzést tett közzé Nagy-Britannia és az EU jövőbeni kapcsolatáról. Az intézet szerint Londonnak nyilvánosan azt a hosszú távú célt kellene kitűznie, hogy tíz éven belül ismét csatlakozzon egy jelentősen megreformált Európai Unióhoz. 

A javaslat feltételes: az elemzés szerint az EU-nak is változtatásokra van szüksége, elsősorban a versenyképesség, a védelem és a határellenőrzés területén. A Blair-intézet úgy véli, Nagy-Britanniának szerepet kellene vállalnia az európai együttműködés alakításában, miközben már az esetleges tagság előtt szorosabb együttműködést építene ki például a védelem és az energia területén. 

Az intézet hangsúlyozza azt is, hogy az újbóli tagsághoz brit demokratikus felhatalmazásra és az EU-tagállamok beleegyezésére egyaránt szükség lenne. Vagyis a tízéves időtáv nem egy már elindított csatlakozási folyamat menetrendje, hanem az elemzőintézet politikai javaslata. 

Gazdasági érvekkel is alátámasztják a javaslatot

A Blair-intézet elemzése felidézi a brit Office for Budget Responsibility korábbi becsléseit is. Ezek szerint a Brexit hosszú távon mintegy 4 százalékkal csökkentheti a brit gazdaság termelékenységét, a kereskedelmi intenzitás pedig hozzávetőleg 15 százalékkal lehet alacsonyabb annál, mint ami az EU-tagság fennmaradása esetén várható lett volna.

Az elemzés ennél nagyobb gazdasági hatást becslő kutatásokra is hivatkozik. Ezek azonban úgynevezett kontrafaktuális számítások: azt próbálják megbecsülni, hogyan teljesített volna a brit gazdaság Brexit nélkül, ezért eredményeik módszertantól függnek, és nem közvetlenül megfigyelhető veszteségeket jelentenek.

A brit kormány egyelőre nem az újbóli csatlakozást választotta

A közvélemény alakulása és a Munkáspárton belüli vita ellenére az újbóli EU-tagság jelenleg nem a brit kormány hivatalos irányvonala.

Andy Burnham 2026. július 20. óta Nagy-Britannia miniszterelnöke. Szeptember 22-i ENSZ-beszédében arról beszélt, hogy Nagy-Britanniának mély kapcsolatai vannak az Európai Unióval, és ezeket tovább kívánja erősíteni.

Így egyelőre három külön folyamat rajzolódik ki: a közvélemény egy részének növekvő érdeklődése az újbóli tagság iránt, a Brexit utáni gazdasági és politikai mérleg újraértékelése, valamint az a vita, hogy Nagy-Britannia milyen formában alakítsa hosszabb távon kapcsolatát az Európai Unióval.