Az MNB változatlanul 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot. Az elemzők szerint az infláció mellett a geopolitikai és energiapiaci kockázatok is fontosak.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa változatlanul 5,5 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot. Az elemzők szerint az infláció ugyan teret adhatott volna a kamatcsökkentésnek, a geopolitikai bizonytalanságok és az energiaárak emelkedése azonban óvatosságra intette a jegybankot. Újabb kamatcsökkentésre az egyik elemző szerint középtávon kerülhet sor.
A piaci várakozásoknak megfelelően változatlan maradt a jegybanki alapkamat, az óvatosság a nemzetközi szintű bizonytalanságok miatt indokolt lehetett - értékelték a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi döntését az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
A K&H vezető elemzője főképp a geopolitikai feszültségek miatti kockázattal magyarázta a kamattartást, miközben véleménye szerint az infláció alakulása lehetővé tette volna a további csökkentést.
Németh Dávid hozzátette: idén valószínűleg 5,5 százalék marad az alapkamat, újabb mérséklés középtávon várható.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is úgy látja, hogy az infláció lehetőséget adott volna a lazításra, ám a világpiaci energiaárak jelentős emelkedése megkövetelte az óvatosságot.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója az euró bevezetése melletti elköteleződés jelének tekinti, hogy a jegybank adatvezérelt döntéshozatalra állt át, és nem vetít előre kamatpályát a közeljövőre vonatkozóan sem.