Hétfői populista matematika: mennyibe kerül az ingyenes és a nem ingyenes?

 

A költségvetés mindig is alapvető szerepet játszott a politikában. Egyik oldalról a koalíciók és a kormányok igazi próbája, másrészről az ellenzék nagy terepe, ahol bátran ki lehet ereszteni a hangot, mert a felelősség úgysem az övék.

 

A költségvetésben nem lehet himihumizni, az matematika, ott számok vannak, melyek pénzt, konkrét bevételt vagy kiadást jelentenek valakiknek.

 

Ha úgy tetszik, a hatalom a költségvetésen keresztül kénytelen felfedni igazi arcát, hogy mi is az elképzelése a dolgok működtetéséről, a büdzsé így egyszerre szimbolikus és nagyon valóságos.

 

Ehhez képest a magyar választópolgárokat nem nagyon izgatják a konkrét rublikák. Nem nőttek fel hozzájuk. Talán fárasztó velük bíbelődni, talán az egykori matekórákra emlékezteti őket, mindenesetre sokkal fogékonyabbak az egyszerű szöveges politikai üzenetekre. Így hát főleg azokat kapnak.

 

Pedig ha jobban figyelnének, többet gondolkodnának, nagyon más világ kerekedne ki errefelé is. Egyelőre ennek nem látszik a nyoma.

 

 

A közelmúltban például Mérei Tamással, a Savaria Történelmi Karneváli mögött álló alapítvány kuratóriumi elnökével arról beszélgettünk, hogy legyen-e fizetős a rendezvény.

 

Az íráshoz érkezett hozzászólások egyértelműen a fizetőssé tétel ellen foglaltak állást.

 

Ami első reakcióként érthető, érdemes azonban végiggondolni a történetet, immár a költségvetési rublikák alapján.

 

A dolognak ugyanis – minimum - két olvasata van.

 

Először is, az ingyenes soha nem ingyenes. Azt valaki fizeti. A karnevál esetében a számla egyik jelentős részét a szombathelyi önkormányzat állja. Ha nem számoljuk a karneválszínházat és mindazt a „kiszervezett” támogatást, melyet a városi tulajdonú cégek adnak a rendezvénynek, akkor 35 millió forintról beszélünk.

 

Ez a pénz a város költségvetéséből megy, azaz minden egyes szombathelyi lakos (az egyszerűség kedvéért 80 ezerrel számolunk) 437 forinttal járul hozzá a kiadásokhoz, ennyivel támogatja saját maga szórakozását, illetve azt, hogy az ideérkező turisták ingyen szórakozhassanak a rendezvényen.

 

Ha jól értettük Mérei Tamást, a fizetőssé tétel után cirka ennyi lenne a helyi lakosok belépője is.

 

A karnevál másik olvasata, hogy Szombathely mindössze 35 millió forintot szán arra a rendezvényre, amely gyakorlatilag a város egyetlen országos hírű, városmarketing értékkel bíró eseménye. Más kérdés, hogy még egyetlen olyan tanulmánnyal sem találkoztam, amely ezt a tényt számszerűsíteni vagy a reálgazdaság nyelvére próbálta volna lefordítani.

 

Mellesleg ugyanígy nem tudjuk, mi a sporttámogatások vagy a többi kulturális támogatások eredménye, hatása.

 

 

Magyarországon aki összefüggéseiből kiragadott evidenciákat, hétköznapi igazságokat mond ki, arra könnyen rásütik a populista bélyeget.

 

Legyen hát az alábbi táblázat egy hétfői populista adathalmaz, ahol – a karneválból kiindulva – összefüggéseiből önkényesen kiragadott számokat tettünk táblázatba Szombathely 2011-es költségvetéséből, azt illusztrálva, hogy a kultúra és a sport terén mennyivel támogatjuk azt, ami ingyenes és ami nem.

 

Talán összehasonlítani is érdekes, meg úgy magában is.

 

A város kiadási főösszege 2011-ben egyébként 21,4 milliárd forint.

 

 

 Forrás: Szombathelyi költségvetés