Néphagyományok, földrajz, állatvilág, kémia és szómagyarázat is helyet kapott ebben a 8 kérdéses napi műveltségi kvízben. A májusfa jelentésétől és Ceylon történetétől a guvaton át egészen egy különleges fémötvözetig vezetnek a feladványok. Változatos kérdéssor következik – vajon sikerül legalább öt helyes választ összegyűjtened?
A májusfa állítása régi európai, Magyarországon is elterjedt tavaszi népszokás. A feldíszített fát vagy ágat jellemzően május elsejére virradóra állították, és sok vidéken elsősorban az udvarlás, a szerelmi szándék kifejezéséhez kapcsolódott. Szalagokkal, kendőkkel, italokkal vagy más díszekkel ékesíthették, a szokás pontos formája pedig vidékenként eltért.
A mai Srí Lankát 1972-ig Ceylonnak nevezték. A régi elnevezés azonban nem tűnt el teljesen: a világhírű ceyloni tea ma is ezen a néven kerül forgalomba. A sziget teaipara a 19. század második felében lendült fel igazán, miután a korábban meghatározó kávéültetvényeket súlyos növénybetegség pusztította.
Amalgámnak a higany más fémekkel alkotott ötvözeteit nevezik. A legismertebb felhasználási területe sokáig a fogászat volt, ahol az amalgámtömésekhez higany mellett többek között ezüstöt, ónt és rezet tartalmazó ötvözetet használtak. Maga az „amalgám” tehát nem egyetlen meghatározott fémet, hanem az ötvözetek egy csoportját jelöli.
Poroszló, Abádszalók és Kisköre mind a Tisza-tó környékén található. Magyarország második legnagyobb tava nem természetes úton alakult ki: létrejötte a kiskörei vízlépcső megépítéséhez és a Tisza szabályozásához kapcsolódik. Az évtizedek során azonban rendkívül változatos vizes élőhely jött létre, nádasokkal, szigetekkel, holtágakkal és gazdag madárvilággal.
A pallérozott szó ma elsősorban művelt, csiszolt, kifinomult embert vagy gondolkodásmódot jelent. A palléroz igének azonban eredetileg konkrétabb jelentése is volt: valaminek a csiszolását, fényesítését jelenthette. Innen alakult ki az átvitt értelmű használat – ahogyan egy tárgyat csiszolni lehet, úgy a tudást, az elmét és a viselkedést is lehet „pallérozni”.
Mit jósol a Márton-napi időjárás november 11-én? A libacsont, a köd és a havazás is fontos szerepet kapott a régi népi megfigyelésekben.
Miért eszünk libát Márton-napon, november 11-én? Ismerd meg Szent Márton legendáját, a régi népszokásokat és az újbor hagyományát!