Irodalom, művészet, földrajz, növényvilág és még a szavak jelentése is előkerül ebben a 8 kérdéses napi műveltségi kvízben. A három testőrtől és Michelangelo egyik leghíresebb alkotásától Norvégia városain át egészen a káposztarepcéig kalandozunk. Változatos kérdések következnek – vajon összejön a hibátlan, 8 pontos eredmény?
Athos, Porthos és Aramis Alexandre Dumas A három testőr című regényének híres szereplői, de a történet központi alakja az ifjú d'Artagnan. Az 1844-ben megjelent kalandregény a 17. századi Franciaországba kalauzolja az olvasót, miközben valós történelmi személyek és kitalált szereplők keverednek benne. Dumas műve világsiker lett, és számtalan filmes, televíziós és színpadi feldolgozást ihletett.
Az Ádám teremtése Michelangelo egyik legismertebb freskója, és a vatikáni Sixtus-kápolna monumentális mennyezeti kompozíciójának része. A művész 1508 és 1512 között dolgozott a mennyezet freskóin. Az Isten és Ádám egymás felé nyúló kezét ábrázoló részlet azóta a nyugati művészet egyik legismertebb képévé vált.
Oslo Norvégia fővárosa és legnépesebb városa, Bergen pedig az ország nyugati partvidékének egyik fontos központja. Bergen évszázadokon át jelentős kereskedőváros volt, történelmi Bryggen rakpartja pedig ma az UNESCO világörökségének része. A várost hegyek és fjordok veszik körül, ezért Norvégia természeti látnivalóinak egyik népszerű kiindulópontja.
A káposztarepce virágzásakor élénksárga virágok borítják a táblákat. A növény a káposztafélék családjába tartozik, magjából pedig nagy mennyiségben sajtolnak növényi olajat. A repce a méhek számára is fontos táplálékforrás lehet virágzásának idején, ezért a mezőgazdaság mellett a méhészetben is jelentős növény.
A Zsófia név a görög sophia szóból származik, amelynek jelentése „bölcsesség”. Ugyanez a görög szó fedezhető fel a filozófia elnevezésében is: a philosophia hagyományos értelmezése a „bölcsesség szeretete”. A Zsófia különböző nyelvi változatai - például Sophia vagy Sofia – világszerte elterjedt női keresztnevek.
Mit jósol a Márton-napi időjárás november 11-én? A libacsont, a köd és a havazás is fontos szerepet kapott a régi népi megfigyelésekben.
Miért eszünk libát Márton-napon, november 11-én? Ismerd meg Szent Márton legendáját, a régi népszokásokat és az újbor hagyományát!