A magyar felsőoktatás az elmúlt másfél évtizedben lezajlott változások miatt alapvető minőségi problémákkal küzd. A felsőoktatási expanziót nem kísérte minőségi fejlesztés: 15 év alatt a hallgatók száma nagyjából négyszeresére nőtt, ugyanakkor az intézményi infrastruktúra csak mintegy harminc százalékkal bővült; a képzési szerkezet merev, a finanszírozások sokszor irracionálisak - ismertette az alapvető problémákat Magyar Bálint a szerdai kormányülést követően.
Az oktatási miniszter a kabinet által elfogadott, a felsőoktatási törvény módosításának alapjául szolgáló Magyar universitas programról elmondta: a koncepció elsődleges célja az, hogy nemzetközi szinten is versenyképes tudás megszerzésének lehetőségét biztosítsa. Az oktatási tárca vezetője emellett kiemelt fontosságúnak nevezte az egyenlő esélyek megteremtését, a hallgatói teljesítmények többszintű és mainál differenciáltabb honorálását, valamint a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítését. A program alapján várhatóan ősszel tárgyal az Országgyűlés a felsőoktatási törvény átfogó módosításáról.
Tömeg- és elitképzés egy rendszeren belül
A felsőoktatási reform egyik legfontosabb eleme a képzési szerkezet átalakítása - hangsúlyozta Magyar Bálint. A Magyar universitas program a bolognai folyamathoz csatlakozás jegyében egy lineáris szerkezetű, három plusz egy elemes képzési rendszer bevezetését fogalmazza meg. A hat szemeszteres, 180+30 kredites, úgynevezett felsőfokú alapképzés végén már megszerezhető lesz az első diploma. Ezt a hároméves képzést követi a négyszemeszteres - vagyis kétéves -, 120 kredites mesterképzés, amelyre épülhet az újabb hat féléves, 180 kredit elérését megkövetelő doktori (PhD minősítést adó) képzés.
A koncepció szerint a képzési szerkezet része a négyszemeszteres felsőfokú szakképzés is, az oktatási miniszter szerint az ebben - valamint a felnőttképzésben - résztvevők arányát számottevően bővíteni kell a következő években. Magyar Bálint aláhúzta: a felvázolt képzési szerkezet képes arra, hogy a tömeg- és az elitképzés igényeit, valamint szempontjait egy rendszeren belül érvényesítse.
A program tartalmazza az irányítási reform kereteit is: a felsőoktatási intézmények élén úgynevezett irányító testületek állnak majd, amelyek tagjait az oktatási miniszter és az egyetemi, illetve a főiskolai tanácsok delegálják majd. Ez a testület választja a rektort, valamint stratégiai döntéshozatali funkciókkal is rendelkezik majd. Az új finanszírozási rendszer bevezetése azt jelenti, hogy a szolgáltatások színvonalának elismerésén alapuló képzési, fenntartási és kutatási normatívából álló finanszírozást alakítanak ki.
Jövő szeptembertől egy diploma ingyen jár
A hallgatói támogatások bővítése is prioritást élvez - mondta a szakminiszter. Ennek jegyében 2005 szeptemberétől egy diploma megszerzése ingyenes lenne, emellett emelkedik a lakhatási támogatás. A szaktárca vizsgálja annak lehetőségét, hogy akik költségtérítéses képzésben vesznek részt, magasabb diákhitelt vehessenek igénybe - mondta a miniszter.
A felsőoktatási infrastruktúra-fejlesztési program keretében 2010-ig mintegy kétszázmilliárd forintot fordítanak oktatási épületek bővítésére. Öt felsőoktatási intézménnyel már megállapodtak, a hat beruházási program keretösszege mintegy 32 milliárd forint. További két fejlesztési programcsomagot most készítenek elő, az egy harmincmilliárdos, a másik mintegy 15 milliárdos beruházásról szól.
(forrás:magyarország.hu)