Miután az elmúlt években nyilatkozatok, hirdetések, felhívások özönlöttek a sajtóból, hirdetve teli torokból, mennyire fontosnak tartja a kormány az egyéni kezdeményezéseket, a pályázatokat és a pályázati pénzeket, sok vállalkozó elhitte a kormány szlogenjét, mely szerint „adott a lehetőség”. Belevágtak hát.
Sikeres pályázatot beadni nem könnyű feladat. Meg kell felelni egy rakás feltételnek, hatályos cégpapírokat, banki és hatósági igazolásokat kell beszerezni, pályázati díjat kell fizetni, formai és tartalmi követelményeket kell betartani. Persze mindezen dokumentumok beszerzése pénzbe kerül, némelyik pedig időnként nem kis utánajárást igényel. A pályázók egy része nem is képes önállóan pályázatot írni, így külsős céget bíz meg a munkával, amely szintén pénzbe kerül, nem is kevésbe.
Aki pedig mindezeken túl van, vállalkozása és a beadott anyag minden feltételnek megfelel, mintegy 3-4 hónapot kell várnia, amíg a távoli és titokzatos irodák méltóztatnak dönteni, hogy a beadott projekt megkapja-e a támogatást.
De úgy tűnik, lehet még fokozni az izgalmakat.
Példának okáért 2003-ban hirdette meg a Gazdasági Minisztérium a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében a kisvállalkozások interneten történő megjelenésének elősegítését célzó pályázatát.
Szűkebb és tágabb környezetünkben több kis- és középvállalkozás – hallgatva az idők szavára és a kormányzati szlogenekre – szintén belevágott a pályázatírás műveletébe, s mikor meglátták nevüket a Gazdasági Minisztérium honlapján a nyertesek között, úgy érezték, végre velük, kicsikkel is foglalkozik valaki,s ha nem is Forma 1-es tempóban, ha nem is a legsimább úton, de mégiscsak jó irányba zötykölődik a gazdaság szekere.
Az
imént említett lista" target="_blank több szereplőjének azóta egyre kevésbé őszinte a mosolya, s erősen elbizonytalanodtak az irány helyességét illetően is. Az ok prózai: miután hosszú hónapok után még mindig nem érkezett semmilyen összeg a számlájukra, érdeklődni kezdtek az illetékeseknél, hogy mi van. Nos, azt a választ kapták, a kormány határozatlan időre felfüggesztette a 2002. és 2003. évi pályázatok kifizetését. Mindet.
Nem szabad elfelejteni, hogy sok pályázat utófinanszírozású – így az említett internetes megjelenés is -, vagyis a nyertesek abban a tudatban vágtak bele a döntően több százezer forintos internetes fejlesztésekbe, hogy a támogatott összeget biztosan megkapják, így ők már megelőlegezték, kifizették a megnyert összeget.
Az ALON érdeklődésére a pályázatok elbírálását és kifizetését koordináló Magyar Vállalkozásfejlesztési KHT-nál megerősítették a kifizetések felfüggesztését. Azt az információt kaptuk, hogy a 2176/2004. számú kormányhatározat értelmében a 2002. és 2003. évi megnyert pályázatok kifizetése határozatlan időre szünetel.
Közelebbit ők sem tudtak mondani. Az említett kormányhatározat blikkfangos megfogalmazásából számunkra az rajzolódik ki, hogy valószínűleg pénztechnikai művelet, bürokratikus kavarás áll az anomália hátterében. De ez valószínűleg cseppet sem érdekli, és főleg nem vigasztalja a pénzükre váró vállalkozókat.
Hogy a kormányzat nem legerősebb terepe a pályázatosdi, azt már nekünk is volt alkalmunk megtapasztalni egy
érdekes elbírálású EU-pályázat révén, s a nyáron egy olvasónk hívta fel a figyelmünket
egy tragikomikus levélre.