Gyurcsány Ferenc-live Szombathelyen

A felvezetés

A meglepetések ott kezdődnek, hogy 10 perccel a kezdés előtt, a bejáratnál keletkezett tömeg miatt csak kisebb közelharc árán lehet bejutni a Sugár úti sportcsarnokba. A csarnok felső ülőhelyei foglaltak, csakúgy, mint a küzdőtéren elhelyezett széksorok. Végül sikerül helyet keríteni a partvonalnál, ám bánatunkra elénk áll egy csapat, akik azzal magyarázzák látvány-leárnyékoló tevékenységüket, hogy Zala megyéből jöttek. A megjelentek zöme amúgy az idősebb korosztályhoz tartozik, fiatal csak elvétve, ami azt jelenti, hiába vannak új arcok az MSZP élén, a szimpatizánsok és azoknak életkori összetétele egyelőre a régi.

A főszereplő színpadra lépését megelőzi Tóth Csaba Vas megyei szocialista elnök rövid köszöntője, egy népdalénekes csoport és egy U2-számra ráfeszülő amerikai mintájú PR-film, olyasmi, amivel már találkoztunk Orbán Viktor esetében is. Az óriás kivetítőkön gyerekkori, iskolai és családi fényképek tűnnek fel, a bohókás ifjúság, a magánéleti és a politikusi pályakép elevenedik meg, figyelemre méltóan negligálva a szocialista párt idősebb prominenseit. A képek tanulsága szerint a miniszterelnök maratonit is futott, ami erősen elgondolkoztató, még akkor is, ha az érintett láthatóan majdnem belehalt az akcióba.

A konfliktuskezelésről

A színpadra penderülő miniszterelnök először is közli a menetrendet, mely szerint bokros teendői miatt csak egy 17 perces beszédet mond, amelyet egy 45 perces kérdezz-felelek követ, aztán fájront.

A beszéd első része a Medgyessy-féle békülékenységet, a kiegyezés igényének szólamát viszi tovább. Családi hasonlatok képében jelennek meg a lehetséges konfliktusok és veszekedések. Ezek természetesek, mondja, az viszont kevésbé, ha nincs bennünk annyi bölcsesség, hogy ezeket a vitákat nyitottan, közreműködően le tudjuk rendezni. Ez az, amit meg kell tanulnunk. A viták, a különbözőségek nem arra valók, hogy szeressük vagy ne szeressük egymást, hogy megkérdőjelezzük egymás tisztességét és becsületét, hogy eldöntsük, ki tisztes fia és lánya a nemzetnek, hanem arra valók, hogy közösen „csináljunk egy jobb, gazdagabb, igazságosabb Magyarországot”.

Baloldali szólamok

Érdekes volt Gyurcsány azon törekvése, hogy tanárbácsisan elmagyarázza a híveknek, mi miért történik a gazdaságpolitikában. Miután elismeri a nehézségeket, az 50 ezer forintos jövedelmeket, a kátyús utakat, a magas számlákat, nagyon egyszerű nyelven beszél a jövedelem szétosztásról, az adórendszer szerkezetének átalakításáról, a kormány lakáspolitikájáról, mondván, ezek igazságosabbak lesznek annyiban, hogy az átcsoportosítások a szegényebbek érdekében történnek a gazdagabbak rovására. Itt-ott becsúszik egy-egy populista szólam is, például mikor a derék kormány fontosabbnak ítéli a nyugdíjak emelését, mint a NATO-igényt a katonai kiadások növelésére. (Meg is tapsolják.)

Pénzügyek

A kormányfő a korábbi napokban már többször támadta a jegybankelnököt, és a szombathelyi fórumon sem hagyta ki ezt a ziccert. Feltehetően nem volt egyszerű kitalálni, hogyan is lehet a makrogazdaságban kevésbé járatos embereknek elmagyarázni, miért is jó a gyenge forint.

Nos, a példa a következő volt. Mivel Magyarország kis ország, csak úgy tud megélni, hogy exportál, azaz termékeit külföldön eladja. Igen ám, de minél erősebb a forint, annál kevesebb forintbevételre tesznek szert a cégek. Pár éve egy dollárért még 260 forint ütötte a markukat, ma már csak 190, így az erős forint keze ott van a magyar gazdaság torkán. Akinek ez jó, az nem érti, hogy a mai árfolyam munkahelyek ezreit veszélyezteti – mondja.

A kormányfő, mint megtudtuk, a fórum előtt Ajkán járt, ahol 1400 ember munkahelye van végveszélyben az Ajka Kristályban, mert nem bírják a 190 forintos dollárárfolyamot. (Ki kell rúgni a Járait, mondja mellettem egy hölgy.)

Nem mondja, hogyan kell szavazni, de azért ki lehet találni

Közben lejár a 17 perc, így a politikus hosszabbítást kér, hogy beszéljen a népszavazásról. Megint a családi vita hasonlatot kapjuk, amelyekben nem lehet fehéren-feketén dönteni, mert az igazság bonyolultabb, mint hogy valakinek igaza legyen. Ez egy elképesztően bonyolult kérdés, magyarázza, amelyet a magyar nemzet 80 éve cipel a vállán, s most jön valaki, és felteszi a kérdést, igen vagy nem, hát nem csoda, hogy erre nem könnyű válaszolni.

Persze, hogy van felelősségünk a múltért, de a jövőért is van. Van felelősségünk a határon kívül, de belül is van – mondja Gyurcsány.

„Aki egy nemzetet úgy akar egyesíteni, hogy közben megosztja a nemzetet, annak kár nekiállni ennek a munkának” – hangzik el, majd a folyamatosan változó ellenzéki álláspontok kritikáját kapjuk, riasztónak idézve azt a két nappal ezelőtti Fidesz-ötletet, hogy csak azok kapják az egészségügyi és nyugdíjellátást, akik Magyarországon fizetik az adót és a járulékot. Ez azt jelenti, hogy 4 millió magyar ember esne ki az ellátásból, ugyanis ennyien nem fizetnek tb járulékot. Magyarország olyan helyzetbe kormányozta magát, amelyben iszonyatosan nagy történelmi dilemmáiról először akar dönteni, majd utána mérlegelni a döntés következményeit – véli.

Kérdések és válaszok

A fentebbi beszéd után a jelenlevőknek lehetőségük volt kérdezniük. A kérdéseket nem gyűjtötték össze, közvetlenül mikrofonba mentek, s a kormányfő csípőből válaszolt. Az is igaz, hogy a közönség összetételéből kifolyólag kemény kérdések nem hangzottak el.

Ami több választ is közös nevezőre hozott, az az egyéni felelősség hangsúlyozása volt, ami nemcsak azért érdekes, mert normális országokban ezt a kérdést a jobboldal erőlteti, hanem azért is, mert eddigi miniszterelnökök nem nagyon bátorkodtak ezzel a nem túl népszerű gondolattal előjönni.

Gyurcsány szerint felesleges a kormány egészségügyi és környezeti kampánya, ha az emberek nem tesznek ezekért semmit. A felszólaló Baumag-károsultak képviselőjének szemébe mondta, hogy a magánbefektetők rossz döntéseiért az állam nem hajlandó felelősséget vállalni. Idetartoznak részint a körmendi kórház – és egyéb egészségügyi intézmények – privatizációját magyarázó mondatok, amelyeknek a lényege az, hogy önmagában a privatizáció se nem jó, se nem rossz, a döntést mindig az adott településen kellene meghozni, mert övék a felelősség. Amúgy szerinte a privatizáció-ellenességet azért húzta elő tarsolyából a Fidesz, mert látta, hogy növekszik a népszerűsége a szocialistáknak.

Az egyik felszólaló arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy a népszavazással, illetve az áttelepülő határon túli magyarok szavazataival a jobboldal 2006-ra, vagy akár több évtizedre biztosíthatja magának a hatalmat. Gyurcsány Ferenc reakciója (lassan, tagoltan): „Nagyon szeretném hinni, hogy a nemzet magasztos eszményére hivatkozó, magát konzervatívnak mondó jobboldali pártnak soha eszébe nem jutna, hogy ezt a nemzetet, a nemzet újraegyesítésének szándékát rövid távú, egyszerű politikai haszonszerzés érdekében használja fel. Ha ők ezt gondolnák, akkor mélyen csalódnék a Fideszben.” (Nevetés, taps.)

Korábban:

Orbán Viktor Szombathelyen: A Fidesz szivatóra állította
Békés középszer: Medgyessy Péter Szombathelyen