Orbán Viktor szerint 1956 a magyarok befejezetlen története volt egészen 2010-ig: idén áprilisban azonban győzelemmel zárult "a magyar életlehetőségek szabad alakításáért vívott harc". A miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren elmondott ünnepi beszédében kiemelte, ahogyan 1956 után, az elmúlt nyolc évben is kemény idők jártak. A jelenről szólva úgy vélekedett, "egy évünk van arra, hogy felvegyük a tempót".
Orbán Viktor beszédében úgy fogalmazott, 1956 olyan éve a magyar történelemnek, amikor a magyar nemzet egy forradalomban újjászületett, de még inkább újra megszületett. "A magyarok szabadságsóhaja" - mint mondta - kiütötte az első téglát a kommunizmus falából, és ezen a nyiladékon évtizedekkel később az egész szocialista világrendszert kivitte a huzat. Szavait taps fogadta a Kossuth teret megtöltő tömeg részéről.
A kormányfő szerint az 1990-es rendszerváltoztatás és a szabad választások ellenére 20 éve azt lehet érezni, hogy "nem tudunk igazán hozzálátni ahhoz a munkához, amely szívünk szerint valóvá emelné Magyarországot: szabaddá, igazságossá és sikeressé, vagyis boldoggá". Mint mondta, 1956 a magyarok befejezetlen története volt egészen az idei esztendőig: "a kétharmados forradalom azonban megszabadított bennünket, 56 örököseit attól, hogy a forradalom napján úgy érezzük, mégis csak újra kell vívni ezt a harcot".
"A harcot, a magyar életlehetőségek szabad alakításáért vívott harcot lezártuk. Ez a harc a mi győzelmünkkel, az 56-osok, a rendszerváltók, a szabad magyarok győzelmével ért véget 2010 áprilisában" - hangsúlyozta a kormányfő, utalva a tavaszi országgyűlési választásra. 1956-ban az utcákon győzték le a magyarok a hazugságot, 2010-ben a választásokon döntötték le és adták meg a kegyelemdöfést a hazugságok rendszerének - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint ezzel eljött a nemzeti együttműködés korszaka, s mint mondta, "megkaptuk a lehetőséget arra, hogy megnyissuk a magyarok új, igazságos évszázadát".
Ha az 56-osok engedtek volna a kísértésnek, ha nem ledöntik, hanem kikerülik a tilalomfákat, akkor még ma is állna a kommunizmus téglafala; "ha 1989-ben nem követeljük a szovjet csapatok távozását, még mindig tele lenne velük Közép-Európa" - utalt arra, hogy ahogyan 1956-ban és 1989-ben sem volt, úgy most sem szabad elbizonytalanodni, megtorpanni, kételkedni. "Ők sem hagyták, hát mi sem hagyjuk" - tette hozzá.
Orbán Viktor szerint a nemzet igent mondott arra, hogy az országban mindennek meg kell változnia: az alkotmánynak, a törvényeknek, a közéleti erkölcsöknek, a tabuknak, a parancsoknak, a céloknak, a viszonyoknak, az értékeknek, a médiának, a környezetvédelemnek, az iskolának és a közbeszerzéseknek. Mindennek, ami ember-, nemzet-, ész-, erkölcs- és életellenes, így az adózás mikéntjének és "a nemzettestvérek kitagadásának" is - hangsúlyozta, s szavait üdvrivalgás fogadta.
Mint mondta, olyan országot látnak maguk előtt, ahol erős állam védi a közérdeket, ahol értelmetlen szabályok nem gátolják a vállalkozókat, a dolgozókat, ahol a külföldi vállalatok ugyanúgy adóznak, mint a magyarok, ahol garantálják a nyugdíjasok biztonságát, a nyugdíjak értékét, és nem engedik, hogy eltőzsdézzék az emberek befizetését. "Olyan országunk lesz, ahol megéri a gyermeket vállalni és felnevelni, ahol az adózásnak becsülete van, mert egyszerű, mert józan ésszel átlátható, és ezért nem illik, és nem is lehetséges kibújni alóla" - sorolta, hozzáfűzve, hogy "olyan századunk lesz, ahová mindenkit magunkkal viszünk, (...) amelyben a magyarokat ismét tisztelik a világban".
Kiemelte ugyanakkor, hogy még csak az út elején állnak. Szerinte egy évük van arra, hogy felvegyék a tempót, végigvigyék a döntő változásokat, és átalakítsák az országot.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: egy évük van arra, hogy megteremtsék a sikeres magyar élet alapjait, visszafordítsák a hanyatlás züllésbe fordult korszakát, és ismét emelkedő pályára állítsák az országot; kapkodás nélkül, megfontoltan, de szapora léptekkel.
Orbán Viktor kiemelte, most nem szabad a sápítozókra, a huhogókra és az örök bizonytalanokra hallgatni. Akik kételkednek saját erőnkben és képességeinkben, azok akarva vagy akaratlanul a múlt védelmezőivé válnak - jelentette ki, majd hozzátette: a magyarok azonban nem a múlt védelmezői, hanem a jövő emberei akarnak lenni.
"Mi aztán tudjuk, milyenek a nehéz idők", hiszen kemény idők jártak 56 után, de mi, magyarok itt vagyunk. Kemény idők jártak az elmúlt nyolc évben is - folytatta, felidézve: "négy éve még ezen a napon az akkori hatalom rohamrendőrökkel verette, lovas rendőrök kardlapjaival ütlegelte, vízágyúval és gumilövedékkel lövette a békésen ünneplő magyar embereket. De mi, magyarok itt vagyunk, és ők is ott lesznek hamarosan, ahol lenniük kell". Szavait a tömeg tapssal fogadta.
"Jöhetnek még kemény idők, de véget is érnek, és mi, magyarok akkor is itt leszünk, mert a kemény idők soha sem olyan kitartóak, mint a kemény emberek. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok" - zárta szavait a kormányfő.
Orbán Viktor és Jerzy Buzek EP-elnök beszédére többen zászlókkal, településnév-táblákkal érkeztek az Országház elé. A tömeg egy része a tér két oldalán állt sorba, ugyanis - ahogyan arra Gyürk András EP-képviselő is utalt - nyílt napot szerveztek a Parlamentbe, így az érdeklődők bemehettek az épületbe. A program hivatalos kezdete előtt is zajlottak események, a tér egyik sarkán például gyermekeknek szóló program zajlott, miközben a Kossuth téren felállított hangszórókból két világháború közötti slágerek szóltak.
A tömegben volt néhány ember, aki a megemlékezés alatt "Szabadságot Budaházynak", illetve "Szabadságot a politikai foglyoknak" feliratú táblát tartott felemelve.