A GKI elemzése szerint 2010 óta 70 százalékkal nőtt a magyar családok reáljövedelme, de a többgyermekes és a gyermektelen háztartások között jelentős különbségek alakultak ki.
A GKI Gazdaságkutató elemzése alapján a magyar családok reáljövedelme átlagosan 70 százalékkal emelkedett 2010 óta. A növekedés azonban nem érintette egyformán a háztartásokat: a két- és többgyermekes családok ma már az átlagos életszínvonal felett élnek, míg a gyermektelen és egygyermekes családok továbbra is az átlag alatt maradtak.
A magyar családok reáljövedelme az elmúlt másfél évtizedben jelentősen emelkedett, de a növekedés nem egyformán érintette a különböző háztartásokat. A GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzése szerint a családtámogatási rendszer egyre inkább a többgyermekes családokat részesítette előnyben, ami az életszínvonalban is jól látható különbségeket eredményezett.
A kutatóintézet az új magyar kormány előtt álló gazdasági kihívásokat bemutató sorozatának hetedik részében a családok jövedelmi helyzetét vizsgálta. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2010 és 2024 között a háztartások inflációval korrigált, vagyis reálértéken számított jövedelme átlagosan 70 százalékkal nőtt.
A legnagyobb javulást a kétgyermekes családok érték el, amelyek reáljövedelme 108 százalékkal emelkedett. A három vagy több gyermeket nevelő háztartások esetében 68 százalékos növekedést mértek. Ezzel szemben a gyermektelen és az egygyermekes családok jövedelme 50–54 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.
A GKI szerint a különbségek kialakulásában jelentős szerepet játszott a családtámogatási rendszer átalakulása. Az elmúlt években több olyan intézkedés lépett életbe, amely elsősorban a nagyobb családokat támogatta. Ide tartozik a családi adókedvezmény bővítése, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák személyijövedelemadó-mentessége, valamint a kétgyermekes családok adókedvezményének emelése.
A kutatás arra is rámutat, hogy a munkaviszonyhoz nem kötött ellátások, például a családi pótlék és a GYES értéke jelentősen csökkent. A családi pótlék az egy főre jutó jövedelemhez viszonyítva 2010-ben még 17–20 százalékot tett ki, 2024-re azonban ez az arány 6–8 százalékra esett vissza. Hasonló folyamat figyelhető meg a GYES esetében is.
Az adókedvezményekre épülő támogatási rendszer további sajátossága, hogy a magasabb jövedelmű munkavállalók nagyobb összegű kedvezményeket tudnak igénybe venni, miközben az alacsonyabb keresetű családok számára ugyanaz a támogatás nagyobb segítséget jelentene.
Az elemzés az átlagos életszínvonal fenntartásához szükséges nettó jövedelemhez is viszonyította a háztartások bevételeit. Míg 2010-ben valamennyi családtípus az átlagos életszínvonalhoz szükséges szint alatt helyezkedett el, addig mára jelentős eltérések alakultak ki.
A kétgyermekes, illetve a három vagy több gyermeket nevelő családok nettó jövedelme átlagosan 7–10 százalékkal meghaladja azt a szintet, amelyet az átlagos életszínvonal fenntartásához szükségesnek tartanak. A gyermektelen és az egygyermekes háztartások ugyanakkor továbbra sem érik el ezt a küszöböt.
A GKI szerint az új kormány által bejelentett intézkedések részben ezen a helyzeten változtathatnak. A tervek között szerepel a családi pótlék és a GYES összegének megduplázása, amelyek értéke 2008 óta változatlan. Emellett új támogatási formák is megjelenhetnek, például egyszeri babaváró juttatás, iskolakezdési támogatás, valamint az egygyermekes és egyedülálló szülők célzottabb támogatása.
A kutatóintézet úgy látja, hogy ezek a juttatások arányosan nagyobb segítséget nyújthatnak az alacsonyabb jövedelmű családoknak, mint a jövedelemhez kötött adókedvezmények vagy a jelentős önerőt igénylő kedvezményes hitelprogramok.