Szombathelyről irányítják. Kiebrudalnák a kisrészvényeseket.
Közzétették azoknak a több mint 90 százalékban állami tulajdonú cégeknek a listáját a cégközlönyben, amelyeknél kitehetik a nem állami tulajdonosok szűrét – írja mai cikkében az Index.
Ezek között ott van a Szombathelyről irányított Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ is.
Az előzmények nem túl régre, tavaly november végére nyúlnak vissza. Akkor derült ki, hogy a 99,87 százalékos állami tulajdonú Magyar Villamos Művekből (MVM) a kormány a hatékonyabb és gyorsabb döntéshozás érdekében kivásárolná a kisrészvényesek tulajdonait.
Ugyancsak az Index írja, hogy bár a döntéshozásban jelentéktelen súlyú, mindössze 0,13 százalékot képviselő részvényesek nem sok vizet zavarnak, ám ott vannak, „szaglásznak a közgyűlésben”, és kiszivárogtathatják az üzleti titkokat.
Megkerestük a cégközlönyben a hivatkozott tartalmat. Való igaz, a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Állami Vagyonkezelő több mint 90 százalékos részesedéssel rendelkezik az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központban.
Az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt., - a Bakony, Balaton, Kisalföld, Somló, Vasi és Zala Volán Zrt.-k többségi tulajdonosaként – jelenleg 1390 darab autóbusz és 27 autóbusz-állomás üzemeltetését és 4161 fő munkavállaló foglalkoztatását koordinálja, leányvállalatainak 2012. évi összesített nettó árbevétele 32 millió 698 ezer 653 forint volt.
Az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. fentiek alapján, a hat régiós társaság közül a legnagyobb összteljesítményt képviseli.
17 településen az önkormányzatokkal kötött közszolgáltatási szerződés keretében a helyi közlekedést is a társaságok biztosítják. Győr-Moson-Sopron megyében Győrben, Mosonmagyaróváron és Sopronban, Vas megyében Körmenden, Sárváron és Szombathelyen, Veszprém megyében Ajkán, Balatonfüreden, Balatonfűzfőn, Pápán, Várpalotán, Zircen és Veszprémben, illetve Zala megyében Keszthelyen, Lentiben, Nagykanizsán és Zalaegerszegen végeznek a társaságok helyi közszolgáltatást.
(Forrás)
A fő célpontok az Index szerint az MVM-en kívül a Főgáz, hiszen „mindkét vállalatban akadnak olyan kistulajdonosok, akiket a menedzsment és a többségi tulajdonos egy ideje szívesebben látna a kapukon kívül.” A kisrészvényesek politikai motivációt sejtenek a döntés mögött, szerintük nélkülük csökken az érintett cégek átláthatósága és növekszik a kézivezérlés lehetősége.
(Fotó: Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ)
Január 23-tól számítva 120 napja van az anyavállalatoknak arra, hogy megejtsék a kivásárlást. Az államon múlik, hogy ez megtörténik-e vagy sem. Az Index cikke szerint ezek a cégek közérdekű tevékenységet végeznek, ezért jogilag lehetőség van arra, hogy kitegyék a kisrészvényesek szűrét. „Természetesen a részvényekért az állam pénzt fizet a tulajdonosoknak, beleegyezésüket azonban nem kéri a tranzakcióhoz” - olvasható a cikkben.
Az MVM-en, a Főgázon, illetve az MVM cégein (Vértesi Erőmű, Paks) kívül vízmű- és volántársaságok is szóba jöhetnek. Ezek:
- Dunántúli Regionális Vízmű
- Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ
- Tiszamenti Regionális Vízművek
- Északdunántúli Vízmű
- Észak-magyarországi Regionális Vízmű
- Dél-alföldi Közlekedési Központ
- Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ
- Duna Menti Regionális Vízmű
- Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ
Hívtuk az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ vezetőjét, Papp Lászlót, hogy kommentálja a történteket, de őt nem értük el. Helyette egy kommunikációs munkatárssal beszéltünk, akitől megtudtuk, hogy az efféle kérdésekben a tulajdonos adhat nyilatkozatot.
Legkésőbb a 120 nap lejárta után okosabbak leszünk a jövőt illetően.