A trópusi éjszakák egyre gyakoribbak Magyarországon. A kutatók szerint a 20 fok alá nem hűlő éjszakák alvászavart, szív- és érrendszeri terhelést, valamint fokozott egészségügyi kockázatot okozhatnak.
A klímaváltozás miatt Magyarországon az ezredforduló óta háromszorosára nőtt a trópusi éjszakák száma. Az ELTE kutatói szerint a 20 Celsius-fok alá nem hűlő éjszakák megnehezítik a szervezet regenerálódását, növelik az alvászavarok és a szív- és érrendszeri problémák kockázatát, különösen a városi hőszigetekben.
A hőhullámok idején nemcsak a nappali forróság jelent komoly megterhelést, hanem az is, ha éjszaka sem tud lehűlni a levegő. A szakemberek szerint a 20 Celsius-fok alá nem csökkenő hajnali hőmérséklet, vagyis az úgynevezett trópusi éjszaka, jelentősen rontja a szervezet regenerálódását.
A Másfélfok szakportál által ismertetett kutatás szerint az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói a HungaroMet HuClim-adatbázisának 1971 és 2025 közötti adatait elemezve arra jutottak, hogy az ezredforduló óta országos átlagban háromszorosára nőtt a trópusi éjszakák száma, és ezek egyre hosszabb időszakot ölelnek fel a nyári hónapokból.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a hőség egészségügyi hatásairól szóló hírek többnyire a nappali rekordmelegekre koncentrálnak, pedig az éjszakai minimum-hőmérséklet legalább ilyen fontos.
Normál esetben az emberi szervezet alvás közben kezdi feldolgozni a nappali hőterhelést. Ha azonban az éjszaka is túl meleg marad, a regenerálódás elmaradhat, ami alvászavarhoz, fokozott szív- és érrendszeri terheléshez, valamint hosszabb távon komolyabb egészségügyi kockázatokhoz vezethet. A kutatás szerint az extrém magas hőmérsékletek és a többlethalálozás között egyértelmű összefüggés mutatható ki.
Az elemzés szerint az 1971-1990 közötti időszakban a nyári éjszakákon leggyakrabban 11-16 Celsius-fok közötti minimumokat mértek. A 2006-2025 közötti időszakban ez már 13-17 Celsius-fok közé tolódott.
Még látványosabb a változás a rendkívül meleg éjszakák esetében. A 23 Celsius-fok feletti minimum-hőmérséklet az elmúlt húsz év során 2040 alkalommal fordult elő a vizsgált mérési pontokon, míg 1971 és 1990 között mindössze 31 esetet regisztráltak.
Korábban az ország jelentős részén egyáltalán nem volt jellemző a trópusi éjszaka, és ahol előfordult, ott is legfeljebb mintegy egy hónapos időszakra korlátozódott.
Az elmúlt két évtizedben azonban már szinte minden térségben előfordulnak ilyen éjszakák, több helyen pedig az első és az utolsó trópusi éjszaka között 40-50 nap is eltelhet.
A kutatók szerint az egyes évek között jelentős különbségek lehetnek. A rendkívül meleg 2024-ben már június elején megjelentek a trópusi éjszakák, míg 2025-ben csak június végén, és az ország északkeleti részén sok helyen egész nyáron elmaradtak.
A kutatás rámutat arra is, hogy Budapest belterületén a városi hőszigethatás tovább fokozza az éjszakai meleget. Míg 1971 és 1990 között évente átlagosan hat trópusi éjszakát regisztráltak, az elmúlt húsz év átlaga már tizenhét.
2015-ben és 2024-ben pedig harmincnál is több ilyen éjszakát mértek a fővárosban.
A szakemberek szerint ebben jelentős szerepe van annak, hogy a beton és az aszfalt nappal nagy mennyiségű hőt nyel el, amelyet éjszaka fokozatosan visszasugároz. A kevés növényzet és vízfelület miatt a városok lassabban hűlnek le, ezért hosszú távon a zöldfelületek és a kék-zöld infrastruktúra fejlesztése is fontos lehet.
A kutatók szerint a hosszú távú trend egyértelmű: a globális felmelegedés következtében a trópusi éjszakák egyre gyakoribbá válnak, és a nyár mindhárom hónapjában előfordulhatnak.
Úgy vélik, a napi minimum-hőmérsékletek további emelkedése nagymértékben attól függ, hogy milyen ütemben sikerül mérsékelni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Minél hamarabb kezdődik meg a kibocsátáscsökkentés és a fosszilis energiahordozók kiváltása, annál nagyobb az esély arra, hogy mérséklődjön a trópusi éjszakák további terjedése.