A tartósan magas vércukorszint hosszú idő alatt károsíthatja a szervezet kisebb és nagyobb ereit, valamint az idegrendszert.
A diabétesz legsúlyosabb következményei gyakran nem közvetlenül a magas vércukorszintből, hanem az évek alatt kialakuló szervkárosodásokból erednek.
A cukorbetegeknél fokozott a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázata.
Különösen nagy veszélyt jelenthet, ha a diabéteszhez magas vérnyomás, kedvezőtlen koleszterinszint vagy dohányzás is társul.
A cukorbetegség károsíthatja a vesék apró ereit, ami hosszabb távon a veseműködés romlásához vezethet.
Súlyos esetben krónikus veseelégtelenség is kialakulhat, ezért fontos a rendszeres vesefunkció- és vizeletvizsgálat.
A magas vércukorszint károsíthatja a szem ideghártyájának ereit. Ezt az állapotot diabéteszes retinopátiának nevezik.
A betegség kezdetben panaszmentes lehet, előrehaladott esetben azonban jelentős látásromlást, akár vakságot is okozhat.
A rendszeres szemfenékvizsgálat ezért akkor is fontos, ha a beteg látása látszólag teljesen megfelelő.
A diabéteszes neuropátia leggyakrabban a lábakat érinti. Zsibbadás, bizsergés, égő érzés, fájdalom vagy érzéscsökkenés jelentkezhet.
Az érzékelés romlása miatt a beteg olykor észre sem veszi a kisebb sérüléseket.
Az idegkárosodás és a romló vérellátás következtében a lábon keletkező sebek nehezebben gyógyulhatnak.
Súlyos esetben fertőzés, fekély vagy szövetelhalás alakulhat ki, amely akár amputációhoz is vezethet.
Ezért a cukorbetegeknek különösen fontos a lábuk rendszeres ellenőrzése, a megfelelő lábbeli használata és a kisebb sérülések mielőbbi ellátása.
A szövődmények nem törvényszerűek: a vércukorszint, a vérnyomás és a vérzsírok megfelelő kezelésével, valamint a szűrővizsgálatokkal sok esetben megelőzhetők vagy késleltethetők.
A diabétesz kezelése során nem kizárólag a magas vércukorszintre kell figyelni.
Az inzulinnal vagy bizonyos vércukorcsökkentő gyógyszerekkel kezelt betegeknél előfordulhat, hogy a vércukorszint túlságosan lecsökken.
Ezt hipoglikémiának nevezik, amely általában 3,9 mmol/l alatti vércukorszintet jelent.
Tünetei között szerepelhet a remegés, az izzadás, a hirtelen fellépő éhség, a szapora szívverés, a gyengeség és a zavartság.
Enyhe esetben a tudatánál lévő, biztonságosan nyelni képes beteg gyorsan felszívódó szénhidrát bevitelével rendezheti a vércukorszintjét az előzetesen megbeszélt kezelési terv szerint.
Súlyos vércukoresés eszméletvesztést vagy görcsrohamot is okozhat. Ilyenkor azonnal mentőt kell hívni, és az eszméletlen betegnek tilos szájon át ételt vagy italt adni.
A cukorbetegség korai felismerésében az egyik leghatékonyabb eszköz az egyszerű laboratóriumi vércukorvizsgálat.
Különösen indokolt a szűrés, ha valakinél cukorbetegségre utaló tünetek jelentkeznek, vagy több kockázati tényező is fennáll.
A 35–45 évesnél idősebb felnőttek számára az egyéni kockázattól és a szakmai ajánlástól függően akkor is indokolt lehet az ellenőrzés, ha nincsenek panaszaik. Túlsúly, családi halmozódás vagy más kockázati tényező esetén fiatalabb korban is szükség lehet vizsgálatra.
A szűrés gyakoriságát a háziorvos a korábbi laboreredmények és az egészségi állapot figyelembevételével határozhatja meg.
Ha a vizsgálat normális eredményt mutat, az nem jelenti azt, hogy többé nincs szükség ellenőrzésre. A vércukorszint az életkorral, a testsúly változásával és más betegségek megjelenésével is módosulhat.
A cukorbetegség világnapját minden évben november 14-én tartják. A dátum Frederick Banting kanadai orvos születésnapjához kapcsolódik, aki meghatározó szerepet játszott az inzulin felfedezésében.
A világnapot 1991-ben hívta életre a Nemzetközi Diabétesz Szövetség és az Egészségügyi Világszervezet. Az ENSZ 2006-ban hivatalosan is elismerte a kezdeményezést.
A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a cukorbetegség világszerte növekvő előfordulására, a korai diagnózis fontosságára és a megfelelő kezeléshez való hozzáférésre.
A Nemzetközi Diabétesz Szövetség 2025-ben közzétett becslése szerint világszerte mintegy 589 millió, 20–79 éves felnőtt él cukorbetegséggel. Az érintettek jelentős része nem is tud a betegségéről.
A világnap nemzetközi jelképe a kék kör, amely a diabétesszel élők közösségét és az összefogást szimbolizálja.
A diabétesz komoly egészségügyi kockázatot jelenthet, de megfelelő odafigyeléssel és korszerű kezeléssel sok érintett hosszú, aktív életet élhet.
A legnagyobb veszélyt gyakran az jelenti, hogy a magas vércukorszint hosszú ideig nem okoz panaszokat, miközben már károsíthatja a szervezetet.
Az időben elvégzett vércukorvizsgálat, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a megfelelő orvosi kezelés egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy a cukorbetegség ne vezessen súlyos egészségkárosodáshoz.
A november 14-i cukorbetegség világnapjának legfontosabb üzenete ezért egyszerű: a diabéteszt érdemes komolyan venni, mert a korai felismerés és a megfelelő gondozás évekkel hosszabbíthatja meg az egészségben eltöltött életet.