Hirdetés

Munkásgyűlés volt a Savaria Nett-Pack gyáregységében

2010.09.09. 16:19

„Minket azzal a feladattal küldtek, hogy a dolgozók közérzetét javítsuk és munkahelyeket teremtsünk „– mondta Sztilkovics Szávó, a Főkefe Kft. új igazgatója a Főkefe Savaria Nett-Pack gyáregységében tartott munkásgyűlésen.

Hirdetés

Nett-Pack

A cég vezetői tisztában vannak azzal, hogy a közérzetjavítás a most elsősorban a dolgozók pénztárcáin és bankszámláin keresztül érhető el, hiszen rendkívül alacsony bérekért dolgoznak a jórészt részmunkaidős munkavállalók.

Előzmény:

 
Szabó György a Főkefe általános igazgatója ígért nagyon hamar megvalósítható, ám mérsékelt „közérzetjavító” intézkedéseket, ilyen az étkezési jegy visszaállítása a közeljövőben, ha nem is a korábbi mértékben, de legalább 2500-3000 forint értékben. Az iskoláztatási támogatás idei kifizetésére viszont csekély esélyt lát. A dolgozókat leginkább nehéz helyzetbe hozó munkaórák csökkentésének visszafordítására még türelmet kért, most folyik a cég átvilágítása, melynek egyebek mellett az a célja, hogy lássák, a megváltozott munkavállalók foglalkoztatására adott állami támogatás felhasználása mennyire volt optimális, de annak lehetőségeit is keresik, hogy hogyan lehet még több munkát szerezni a Főkefének, ezen belül a gyáregységeknek, valamint azt is górcső alá veszik, hol lehet megtakarításokat elérni.
 
Sztilkovics kijelentette, hogy szeretnének szorosan együttműködni a dolgozói érdekképviseletekkel, az együttműködésnek hamarosan, kézzelfogható eredménye is lehet, a cégvezető reményei szerint január elsejétől ismét lesz kollektív szerződés a vállalatnál.
 
Nett-Pack
 
Az egyik munkás megkérdezte, hogy ha eddig nem volt pénz a béren kívüli juttatásokra, most honnét lesz. Szabó György közölte: a kft felső vezetése magán kezdte a takarékoskodást: Sztilkovics két állami tulajdonú kft. (a Főkefe és a Nett-Pack) vezetését egy személyben látja el, míg ő két korábbi igazgatóhelyettes munkáját végzi, kevesebb pénzért, mint amennyit elődjei közül egy is kapott. Ugyanakkor vizsgálják, hol vannak még tartalékok a kft-ben, de legalább ennyire kardinális kérdés a piacszerzés, az értelmes munkával való folyamatos ellátása, a munkabiztonság megteremtése. Első lépésben együttműködést alakítanak ki a három állami tulajdonú megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató társasággal, azokat a munkákat, amelyeket az egyik cég kapacitás híján nem tud vállalni, a másiknak passzolja át. A Nett-Pack varrodája így jut például most újabb megrendeléshez.
 
A munkavégzés biztonságából viszont nem engednek – derült ki a dolgozók munkaruhát érintő több felvetésére. A munkaruha marad, viszont azt nem tartják teljesíthetetlen kérésnek, hogy az asszonyok ne „slicces nadrágot” hordjanak, és lehet, hogy néhány üzemben elegendő lesz a köpeny viselése is.
 
A jelenlegi munkaruha szerződést felül fogják vizsgálni . Egy hölgy vetette fel azt is, hogy nincs elég szociális helyiség, ötven-hatvan asszonyra jut egy toalett, különösen azóta, mióta az egyiket csőtörés miatt bezárták, de korábban hónapokig tartott egy törött ülőke kicserélése is. Az igazgató azt válaszolta, hogy ilyen „apróságok” intézése is sokszor az ő íróasztalán köt ki, hozzá viszont lassan jutnak el az ügyek, ezt az ügymenetet igyekeznek felgyorsítani.
 
Szorosabbra fűzik a kapcsolatot gyáregységekkel, azokon belül az üzemekkel, műhelyekkel való kapcsolattartást is: minden héten kérnek jelentést, hogy hol mennyi munka van, mit végeztek el.
 
Az egyik dolgozó arra hívta fel a figyelmet, hogy a nem minimálbérért dolgozóknál két éve nem volt béremelés, az a magasabb fizetésük, amit nagyobb teljesítménnyel értek el egy következő minimálbér emelésnél gyakorlatilag egy szintre kerül a minimálbéres kollégáikéval. Azt is felvetették a munkások, hogy aki nem írta alá a munkaidő csökkentésére vonatkozó új szerződést, az továbbra is korábbi munkaidejében dolgozik, míg ugyanabban az üzemben a kollégáját kevesebb időben, kevesebb bérért alkalmazzák. A határozott idejű szerződések pedig bizonytalanságban tartják a munkavállalókat.
 
Sztilkovics Szávó ezeknek a problémáknak a rendezésére nem lát jelenleg azonnali lehetőséget, a nehéz gazdasági helyzetre tekintettel türelmet kért a dolgozóktól. A határozott idejű szerződéseket viszont azok lejártakor, fokozatosan határozatlan (javítottuk - a szerk.)  idejűvé alakítják át – erre Szabó György tett határozott ígéretet, hangsúlyozva, hogy az ő dolguk és felelősségük az, hogy a munkát a munkavállalóknak biztosítsák és a foglalkoztatás biztonságát megteremtsék. Azt is elmondta ugyancsak dolgozói felvetésre, hogy nonszensznek tartja, hogy a cég különböző gyáregységeiben dolgozók bére juttatásai nem egységesek.(Általában a fővárosi dolgozók kapnak többet.) Ezen változtatni szeretnének. Sztilkovics Szávó ezt a kijelentést árnyalta némiképp, hogy a bérezés a teljesítménytől is függ.
 
A Nett-Pack korábbi vezetőjére, Hóbor Ferencre emlékezett az egyik munkás, aki arra kérte a gyár új vezetését, hogy az ő szellemében vezessék a céget. Szabó György elmondta, hogy ő nagyon jól ismeri Hóbor munkásságát és a Nett-Packot is régről, azon lesznek, hogy ennek a dolgozói elvárásnak megfeleljenek. Szlitkovics Szávó ezt megerősítette, hozzátéve, hogy egy csónakban eveznek a dolgozókkal, ha a munkásoknak nem tudnak biztos munkahelyet, értelmes munkát adni, akkor az ő munkájuknak sincsen semmi értelme. Azt is kinyilvánította, akárcsak Szlitkovics Szávó, hogy ők a szombathelyi üzemben dolgozók lokálpatriotizmusát, és a még a Hóbor Ferenc idején kialakult Nett-Pack-os lojalitást,és összetartást értéknek tartják, és szeretnék, ha ez megmaradna, ugyanakkor a három gyáregység között szorosabb együttműködést szeretnének kialakítani.
 
A munkásgyűlésen minden olyan problémát érintettek a dolgozók, amelyek az Alon.hu-n korábban megjelent írásokra reagálva is megfogalmazódtak, amit viszont nem, arra mi kerestük a választ. A Nett-Pack önállóságát firtató kérdésünkre – különös tekintettel arra, hogy most a Nett-Pack Kft-nek ugyanaz az első számú vezetője, mint a Főkefének – azt a választ kaptuk Sztilkovics Szávótól, hogy ez tulajdonosi döntés, azaz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt. asztala.
 
Megpróbáltunk arra is választ kapni, igaz-e az az értesülésünk, hogy három állami tulajdonú, megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztató kft-t, az Főkefe, az Erfo és a Kézmű Kft.-ket egy holdingba szerveznék. Ez ugyancsak tulajdonosi döntés – mondta az igazgató, de megemlítette azt is, hogy volna logika holdinggá szervezésben, három ugyanolyan feltételekkel (állami támogatás) és hasonló profillal dolgozó vállalkozás együtt előnyösebb feltételekkel tudná a beszerzéseit intézni közösen, és lehet, hogy ésszerűbb lenne egyes adminisztrációs tevékenységeket is egy kézben összpontosítani. (Például bérszámfejtés.) Európában van példa hasonlóra. Ugyanakkor a holding az a forma, amely nem veszélyeztetné az összesen tízezer munkavállalót foglalkoztató három vállalkozás autonómiáját sem. Mindenesetre ez csupán a magánvéleménye, a tulajdonos oldaláról ilyen törekvéseket egyelőre nem tapasztalt.
 
Eddig a cégek együttműködése jószerével kimerült az állami támogatásokkal kapcsolatos közös fellépésben, ugyanakkor más lehetőségek mellett elmentek – mondta Szabó György, aki „viccesnek” nevezte, hogy akkor, amikor az egyik állami és támogatott cégnek van nyomdája, akkor a másik hasonló cég külső, piaci vállalkozástól szerzi be a nyomtatványokat.
 
A piacbővítésben szeretnék az állami, önkormányzati szektort is megcélozni, például ha ez a szféra a szükségleteinek csak kis részét rendelné meg a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató saját tulajdonában álló cégektől, máris eredményesebb lenne a vállalkozások tevékenysége, és a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására adott adófizetői forintokat eredményesebben tudnák felhasználni. Az igazgató azt mondta, ha látnának hosszú távra szóló megrendeléseket jelentő piaci igényeket, szívesen költenének termékfejlesztésre, innovációra, ami ezekre a vállalkozásokra nem volt eddig jellemző. De azt is fontolgatják, hogy egyetemistáknak írnak ki pályázatokat, kutassák fel a hasonló profilú, európai cégek miképp dolgoznak, a best practice (jó gyakorlat) átvételére is nyitottak.
 
Szabó György a képzésre is hangsúlyt fektetne, ez részben egyes kihalófélben lévő szakmákra vonatkozik - például seprűkötő -, de orvosolni szándékoznak azt a problémát is, hogy a cég alkalmazottainak egy része még általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik – ez a Dunántúlon nem, inkább az észak-keleti országrészre jellemző.
 
Azt is felvetettük, hogy a dolgozók és az érdekképviseletek a bajok egyik forrását a helyi menedzsment nem megfelelő munkájában látják, és korábban személycseréket kértek. Szabó György hangsúlyozta, hogy nincs szó boszorkányüldözésről. Szlitkovics Szávó azt mondta, hogy nem az a küldetésük, hogy fejeket cseréljenek. Feladatuk az, hogy a dolgozók Folyamatokat vizsgálnak, és a jelenlegi helyzetet előidéző döntéseket. (A Nett-Pack bekebelezéséig visszamenőleg.) Ezen belül természetesen azt is, ki mennyire alkalmas a jelenlegi munkakörének ellátására, vagy esetleg más munkakörben hatékonyabban tudna teljesíteni. A közös célt sosem szabad szem elől téveszteni: a Főkefének és ezen belül a Savaria Nett-Pack gyáregységnek is a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatását, rehabilitációját kell szolgálnia - hangsúlyozta Sztilkovics Szávó.