Az illegális migráció kiszûrését most a rendõrség a mélységi ellenõrzésekkel végzi. A schengeni belsõ határok tehát "akadályok" nélkül átjárhatók, mégsem nõtt a bûncselekmények száma - azaz nem igazolódott be az osztrákok a magyar, vagy éppen a keletrõl érkezõ bûnözõktõl való félelme.
A rendõrség feladata a határjelek felmérése, és azok láthatóságának fenntartása. Ezek felújítását viszont az eddigi gyakorlatnak megfelelõen például az ausztriai szakaszon egy osztrák-magyar határbizottság végzi majd. A határõrség már 2000-ben kötött egy együttmûködési megállapodást a Földmérési és Távérzékelési Intézettel az államhatár jelöléseinek karbantartására, a rendõrségi integráció miatt viszont ezt idén aktualizálták.
A Vas Megyei Rendõr-fõkapitányság 226 km-es szakaszon felügyeli a jövõben a határjelek állapotát. Az ország schengeni csatlakozását követõen sem tûntek el az államhatárok, így ezek jelek fontos szerepet játszanak például a területi szuverenitás megõrzésében is.
A kövek számozottak és azt is mutatják, hogy merre található a következõ határjel. A vasi szakaszon 406 ilyen, úgynevezett közvetett jel szerepel a nyilvántartásban. A határ menti rendõrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre hárul ezek rendszeres ellenõrzése, esetleges pótlása.
A rendõrség a határjelek környékének tisztántartását - az ehhez szükséges technikai eszközök és személyi feltételek híján - külsõ cégekkel végezteti majd. A schengeni csatlakozás után megfelelõ útiokmányokkal bárhol, bármikor átmehetünk például Ausztriába. Nemzetközi gyalogtúránk közben így elõfordulhat, hogy csak a határkövek jelzik, már egy másik ország területén vagyunk.
Nem követtek el több bûncselekményt a szomszédos Burgenlandban, és fõleg nem a magyarok - így tehát nem igazolódott be az osztrákok félelme a schengeni határnyitással kapcsolatban. - errõl a burgenlandi rendõrség egyik területi felügyelõje tájékoztatta televíziónkat. Stábunk ugyanis részt vett egy osztrák-magyar közös járõrszolgálaton.
Január elsejétõl közesen járõröznek az osztrák és a magyar rendõrök a határ mindkét oldalán. A napi szolgálati idõ felét Magyarországon, felét pedig Ausztriában töltik le a 10-10 km-es határterületen. Ezúttal a kõszegi rendõrkapitányságról indult a nemzetközi járõrszolgálat. Nem csak a városban, hanem a hegyalján is körülnéznek. Feladatuk a határon átnyúló bûnözés: többek között az illegális határátlépés, a csempészés megakadályozása.
A határátkelõn ma már megállás nélkül lehet áthajtani, a sebességkorlátozásra azonban érdemes figyelni. A szomszédos faluban teljes a nyugalom. Bár a schengeni határnyitás után a helyiek tartottak attól, hogy megnõ majd a bûncselekmények száma, itt mégsem kerültek ki behajtani tilos táblák.
A lackenbachi rendõrség területi felügyelõje elmondta, naponta tapasztalja és az itt élõktõl is azt hallja, hogy nem igazolódtak be korábbi félelmeik, miszerint bûnözõk hada lepi majd el õket Magyarország schengeni csatlakozása után. Nem csak hogy nem nõtt a bûnözés náluk, hanem inkább valamelyest csökkent. A magyaroktól pedig egyáltalán nem félnek a helyiek, hiszen nagyon sok hazánkfia dolgozik náluk.
A közös járõrözés nyelve ma még a német, de az osztrák rendõrök is tanulnak magyarul. A területi felügyelõ azt is elmondta, hogy az Ausztriában ellenõrzött autósok gyakorta meglepõdnek azon, hogy magyar rendõr is részt vesz a vizsgálatban, de jellemzõen kedvezõ a fogadtatása a nemzetközi járõrözésnek.
A határon átnyúló bûnözés felderítésére szolgál az úgynevezett Schengeni Információs Rendszer. Ezt a Schengeni Egyezményt aláíró tagállamok hozták létre azért, hogy a külsõ határok ellenõrzését megerõsítsék. A SIS a rendõri vámügyi és igazságszolgáltatási szervek közötti információs rendszer, amelynek központja Strasbourgban mûködik. Magyarország schengeni csatlakozása elõtt a határátkelõkön vizsgálták a beutazók adatait ebben a számítógépes hálózatban, hogy kiszûrjék a bûnözõket, vagy a beutazási korlátozás alatt állókat.
Januártól a rendõrség ügyeletérõl érhetõ el a schengeni információs rendszer, ez a közösségi körözési adatbázis. Ebben mindazok megtalálhatók, akiket valami miatt keres a hatóság, akiknek a belépését a schengeni területre meg kell tagadni, továbbá a kiadatási letartóztatás miatt körözött, vagy az eltûnt személyek, büntetõeljárások gyanúsítottjainak, tanúinak nevét és adatait. A SIS-ben nem csak a körözött személyek szerepelnek, hanem keresett tárgyak: például gépjármûvek, lõfegyverek, lopott személyi okmányok, egyedi azonosítóval ellátott, lopott mûkincsek, vagy feljegyzett sorszámú bankjegyek.
Az adatbázist szigorú szabályok szerint használhatják azok, akik rendelkeznek hozzáférési jogosultsággal., így aztán a visszaélések elkerülése érdekében nyomon követhetõ, hogy mikor, honnan, ki és miért lépett be a rendszerbe. A számítógépes hálózat naprakészen tartalmazza az egyes tagállamok által feltöltött adatokat.
A mûsorból azt is megtudhattuk, hogy milyen lehetõsége van a rendõrségnek a határon átnyúló nyomozásra és a bûnüldözésre. De szó esett többek között arról is, hogy a júniusi osztrák labdarúgó Európa Bajnokság idejére a szomszédos állam visszaállítja a határellenõrzést, és ebben partner lesz Magyarország is. A stúdióban Lakatos Tibor rendõralezredes, a Vas Megyei Rendõrfõkapitányság közrendvédelmi és határrendészeti osztályvezetõje válaszolt kérdéseinkre.