Az Európai Tanács (ET) elnöke hivatalos levélben erősítette meg, hogy februárban Orbán Viktor is megszavazta a kvótákat, amikor igennel voksolt a testület erről szóló határozatára - mondta a Demokratikus Koalíció szóvivője.
Gréczy Zsolt keddi, budapesti sajtótájékoztatóján közölte, hogy pártjuk ügyvezető alelnöke, Molnár Csaba Donald Tuskhoz, az ET elnökéhez fordult az ügyben. A válaszlevél szerint a magyar miniszterelnök is igennel szavazott arra a határozatra, amelyikben az is áll, hogy "valamennyi, tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, a migránsok unión belül történő áthelyezésekre vonatkozó határozatokat, valamint a visszaküldést és visszafogadást biztosító intézkedéseket is beleértve".
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, a levél szerint a miniszterelnököket és elnököket tömörítő Európai Tanács egyhangúan fogadta el a határozatot, vagyis - tette hozzá - a dokumentumot Orbán Viktor is aláírta.
A népszavazás érvénytelensége ilyen szempontból még szerencsés is a magyar kormányfő számára, mert nem kell szembemennie saját korábbi döntésével, "a kvóta elfogadásával" - fogalmazott Gréczy Zsolt. Arra is kitért, hogy a pozsonyi uniós csúcson az is kiderült, hogy nem lesznek kötelező kvóták.
Orbán Viktor magyarázattal tartozik az országnak, hogy miért "hazudta magát" kvótaellenes politikusnak és miért kezdeményezett népszavazást a saját döntése ellen - jelentette ki.
Azzal, hogy az október 2-ai népszavazáson 98 százalék voksolt nemmel a kényszerbetelepítésre, létrejött egy új, pártok felett álló egység Magyarországért, amely nemzeti ügynek tekinti a szuverenitás megvédését - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden, sajtótájékoztatón az Országházban.
Az új egység pártok felett álló nemzeti ügyben jött létre, ezt még olyan emberek is így gondolták, akik valószínűleg más pártokkal szimpatizálnak - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: az, hogy egymillióval többen szavaztak nemmel, mint a Fidesz-KDNP hagyományos szavazóbázisa, jól mutatja, hogy az emberek ezt nem párt-, hanem nemzeti kérdésnek tekintették.
Egy ilyen egybecsengő akarat szerinte kötelezi a kormányt, hogy érvényt szerezzen neki, hiszen "Magyarországon mégiscsak van 3,3 millió ember, akik úgy döntöttek, nem fogják hagyni, hogy más döntsön helyettük a betelepítés és a migránsok kérdésében". Meggyőződése - mondta -, hogy ezek az emberek nem a migránsok és nem is az Európai Unió ellen szavaztak, hanem a modern kori népvándorlás megfelelő kezelési módjáért. Szavai szerint a 3,3 millió ember egy "igazi nemzeti formáció", amely azt gondolja, hogy van egy ügy, amelyben hajlandó - a világnézetét félretéve - összefogni a másikkal.
Orbán Viktor kijelentette: az emberek döntésének érvényt kell szerezni az Országgyűlésben. Ezért "ennek a 3,3 millió embernek a nevében" kezdeményezett alkotmánymódosítást, hogy világosan kimondják: a magyar parlament hozzájárulása nélkül Brüsszel semmilyen uniós előírással sem telepíthet Magyarországra bevándorlókat; megtiltják a csoportos kényszerbetelepítést Magyarországra, mert ez szuverenitási kérdés; és "semmilyen brüsszeli döntés nem kérdőjelezheti meg Magyarország területi egységére és a népességére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát".
A miniszterelnök közölte: az alaptörvényt négy ponton módosítanák, amelyek között szerepel a többi közt az, hogy "a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt Magyarországra csak a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelmére, az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban meghozott törvényes határozat alapján lehet betelepíteni". Tilos a csoportos betelepítés - rögzítenék.
A kabinet a módosítást szerdai ülésén tekinti át.