2018-as Szent Márton-napi díjazottak Szombathelyen

2018.11.10. 23:55

 

SZOMBATHELY SPORTJÁÉRT ÉLETMŰ-DÍJ

A „Szombathely Sportjáért Életmű-díj” adományozható annak a személynek, aki hosszabb időn át - de legalább 25 éven keresztül - a testnevelés és a sport területén kiemelkedő tevékenységet végzett, és munkájával közmegbecsülést szerzett.

 

2018-ban a díjat megosztva Füle Magdolna és Bánhegyi Attila kapta.

Füle Magdolna

 

Füle Magdolna

Budapesten a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán szerezett oligofrén-pszichopedagógia szakos tanári diplomát. Ezt követően a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézetben dolgozott nevelőtanárként. A pedagógiai munka mellett néptáncoktatói diplomát is szerezett. Később moderntánc-oktató is lett, több éven keresztül vezette a kőszegi mazsorett csoportot, akik hazai és nemzetközi sikereket értek el. Az 1990-es évektől a Frim Jakab Általános Iskolában gyógypedagógusként dolgozott. A nyugdíj előtti években részt vett a speciális szakiskola programjának kidolgozásában. Az első családellátó osztály az elmúlt évben került ki a kezei alól. Bánhegyi Attilával együtt a Szombathelyi Kötélugró Klub edzője lett. Közösen építették fel az egyesületet. Az egyéni és csapatgyakorlatok koreográfiáit szerkesztette. Napjainkban is a klub vezető edzőjeként dolgozik nyugdíj mellett. A kötélugrók sikeres showműsorai az ő keze munkájának eredményei. Két gyermek édesanyja, fia építészmérnök, lánya tanári

diplomát szerez hamarosan. Büszke nagymamája 10 éves fiú unokájának.

 

Bánhegyi Attila

A pécsi Janus Pannonius Egyetemen földrajz-testnevelés szakán szerzett tanári diplomát. Az 1980-as évek végén költözött Vas megyébe.

 A kőszegi labdarúgó csapathoz szerződött, mint volt Videoton labdarúgó. Az 1990-es években a Frim Jakab Általános Iskolában testnevelő tanárként kezdett dolgozni. Itt hozta létre a Szombathelyi Kötélugró Klubot.

Az 1996 óta önállóan működő egyesület tagjai kezdetben az iskola roma származású tanulói voltak, akikhez bekapcsolódtak lányai is, Adrienn és Kata. A Kötélugró Klub az elmúlt több mint húsz év alatt elismert lett hazánkban, Európában és a világban is. Az első sikerek Ausztráliában születtek 1997-ben, amikor a Frim Jakab Általános Iskola négy diákja Görcsi Tünde, Görcsi Zsuzsa, Nyárádi Zsanett, Nyárádi Zsuzsanna, valamint Bánhegyi Adrienn, Bánhegyi Kata és Tóth Alexandra gyermek kategóriában lettek elsők a világversenyen. Az ezt követő években a klub városi egyesületté vált. Hazai és nemzetközi szerepléseken mindig eredményesek voltak versenyzői. 2007-ben labdarúgó edzőként létrehozta a Grundball PFC utánpótlás csapatát. Ebből a klubból kerültek ki a ma élvonalbeli csapatokban játszó labdarúgók: Schafer András (MTK labdarúgója), Kőris Krisztián (Gyirmót labdarúgója).

Testnevelő tanárként ma az Aranyhídban dolgozik, ahol a sajátos nevelési igényű és értelmi akadályozott gyermekekkel szeretteti meg a sportot. Több évtizede vezeti az iskola diákönkormányzatát, melynek keretei között működik a népszerű ARI rádió is

 

SZOCIÁLIS MUNKÁÉRT ÉLETMŰ-DÍJ

„Szociális Munkáért Életmű-díj” adományozható annak a szociális területen

tevékenykedő személynek, aki hosszabb időn át - de legalább 25 éven keresztül - kiemelkedő szakmai munkájával a város polgárainak körében közmegbecsülést szerzett. A díjat évente egy személy kaphatja.

 

2018-ban a díjat Fekete Árpád kapta.

 

Fekete Árpád Szombathelyen született, nyitott hátgerincsérvvel, ennek következtében mozgásfogyatékossággal élő ember. Fiatal kora óta rokkantnyugdíjas lehetne, de Ő mégis inkább az értékteremtő munkát választotta, s középiskolásként bekapcsolódott a mozgáskorlátozottak érdekérvényesítő tevékenységébe. Alapító tagja a Mozgássérültek Vas Megyei Egyesületének. Ezt követően tudatosult benne, hogy úgy tud a sorstársain segíteni, ha az érintettségen túl maga is szakemberré válik. Ezért 1991-ben a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai

Tanárképző Főiskola szociális szervező szakát végezte el. 1999-ben pedig az akkori Janus Pannonius Tudományegyetem humán szervező szakán szerezett diplomát. Így vált az átélésen alapuló segítőből profi szakemberré. A Mozgássérültek Vas Megyei Egyesülete titkára, társelnöke volt, jelenleg vezetőségi tagként tevékenykedik. Az érdekképviseleti munkában lehetősége nyílt az őket érintő jogszabályok előzetes véleményezésére, különösen büszke arra, hogy a MEOSZ-ban közreműködhetett az esélyegyenlőségi törvény megszületésében. Jelenleg is több bizottságban, testületben képviseli a fogyatékossággal élő embereket. Hívták dolgozni Budapestre, de ő Szombathely mellett döntött. Itt végezte azt az emberközeli tevékenységet, amit át tudott ültetni a jogalkotás területére is. Ide kötötte a főiskola is, ahol óraadóként igyekezett átadni a fiataloknak azokat a speciális információkat, amelyekre a fogyatékossággal élő emberekkel való foglalkozáshoz szükség van. Hogy idáig

jutott, ahhoz nagyon sok segítséget kapott a szüleitől, feleségétől, gyermekeitől.

Szakmai munkájában kiemelt feladatának tekinti a fogyatékossággal élő emberek rehabilitációját. Tíz évig munkaügyi osztályvezető volt a Savaria Nett-Pack Kft.-nél. Onnan került a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézetbe, ahol előbb módszertani osztályvezetőként dolgozott, majd később igazgató lett.

2013-ban Megyei Önkormányzati kitüntetést, 2014-ben SZGYF dicsérő oklevelet kapott, majd 2015 novemberében az EEMI Pro Caritate díjat.

 

BRENNER-DÍJ

„Brenner-díj” adományozható annak a személynek, aki a gazdaság és a városüzemeltetés területén kiemelkedő szakmai munkát végzett. A díjat évente egy személy kaphatja.

 

A díjat 2018-ban posztumusz Makrai Károly kapta.

 

Makrai Károly Szombathelyen született. Iskolai tanulmányait követően

1983-ban a Szombathelyi Városgazdálkodási Vállalatnál kezdett dolgozni, mint műszaki ügyintéző. A felsőfokú energetikusi szakképesítés megszerzését követően az energetikusi feladatok ellátásával bízták meg akkori vezetői.

1992-től az energetikusi feladatai mellett az anyag- és keverő telepvezetői munkakört is ellátta. 2010-től a munkavállalók képviseletében a SZOVA Zrt. felügyelő bizottságának munkájában is részt vett. Munkája során a megbízhatóság, precízség jellemezte. A rábízott feladatokat mindig legjobb tudása szerint végezte. Szükség esetén – ha úgy érezte, hogy segíteni tud például egy nagy havazás vagy ónos eső esetében – hétvégén is dolgozott, támogatva ezzel kollégáit. Munkatársaival, beosztottjaival mindig jó kapcsolatot ápolt, igyekezett segíteni minden hozzá fordulónak, legyen szó munkahelyi vagy munkahelyen kívüli ügyről. Mint az egyik legrégebbi munkavállaló, a SZOVA Zrt. működésének minden részterületét kitűnően ismerte, mely tudására kollégái bizton számíthattak.

Makrai Károly 2018. augusztus 4-én tragikus hirtelenséggel elhunyt

 

Még nincs vége! A cikk folytatódik a következő oldalon.
.